Az indokolatlanul megfizetett energiaköltség a magyar gazdaság növekedését gátló második legfontosabb teher az államadósság után – állítja az ipari energia felhasználók érdekképviseleti szervezete, az Ipenerg Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselet Egyesület.
Zarándy Tamás, az Ipenerg projektvezetője csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón úgy vélekedett, hogy Magyarországon túlzott az energia ára. Az importár 10-15 százalékkal magasabb, mint az Európai Unió más államaiban, a hatóságilag meghatározott árelemek egy része túlzó, más része pedig keresztfinanszírozást takar, azaz a lakossági fogyasztók árelőnyét a többi fogyasztóval fizetteti meg. Ez éves szinten elérheti a 100 milliárd forintot a számítások szerint. Az árat átláthatatlan támogatás növeli a hővel kapcsoltan áramot termelő erőművek javára, és a fogyasztók nem kapnak kellő ösztönzést az energiahatékonysághoz. Az alacsonyan tartott lakossági ár ugyanis az energiamegtakarítás ellen hat. Az Ipenerg szakértőinek számításai szerint évi mintegy 250-300 milliárd forint többletkiadás jelentkezik a nem lakossági energiafogyasztóknál. Fürjes Balázs, az Ipenerg igazgatója rámutatott: ez gazdasági versenyhátrányt okoz, és így munkahelyeket veszélyeztet.
Az érdekképviselet szerint a Széll Kálmán Terv kiemelt feladata lehet a hátrányok megszüntetése. A hátrányok között említette Zarándy Tamás a nemzeti fejlesztési miniszter április elején hozott rendeletét, amelyben a stratégiai biztonsági földgáztárolóban lévő készletek egy részét és a nyugati, a baumgarteni vezetékhez kapcsolódó magyar-osztrák határkeresztező kapacitásokat két piaci szereplőnek adta a lakossági gázellátásra, illetve a távhőszolgáltatásra. Csak ez a megkülönböztetés 55,44 milliárd forint árelőnyt jelent a lakosságot is ellátó egyetemes szolgáltatási körben – jelezte. Fürjes Balázs szerint indokolatlan a fűtési szezon megkezdése előtt a biztonsági készlet és a gázvezeték-kapacitás lekötése lakossági célra. Október közepéig ugyanis ezt oda lehetne adni olyan, szezonálisan jelentős mennyiséget igénylő földgázfogyasztóknak, mint a tégla- és cserépipar, amely éppen a magas energiaárak miatt szűkítette tevékenységét Magyarországon – magyarázta az Ipenerg igazgatója.
Az ipari fogyasztók azt javasolják, hogy az energia infrastruktúra fejlesztésénél készüljön költséghatékony elemzés, hiszen minden költség automatikusan “átmegy” a végfelhasználói árakba. A költséghatékonyságot pedig a fogyasztóik is ellenőrizhessék. Az Ipenerg szakértői szerint például a stratégiai földgáztároló biztonsági készletét lehetne csökkenteni. A tároló a nyilvános adatok szerint az idén mintegy 20 milliárd forint bevételre számít 1,2 milliárd köbméter földgáz készletezésével és tárolásával. Ez az összeg a végfelhasználói árban van, és a mennyiség csökkentésével mérséklődnének a költségek, és így a végfelhasználói árak.