Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) 14-15 milliárd forintot tervez a panel épületek korszerűsítésére fordítani az eddigi, összesen 28,2 milliárd forintos, a szén-dioxid-kvóták eladásából származó összegből – mondta Szabó Imre környezetvédelmi miniszter kedden, sajtótájékoztatón Budapesten. A Greenpeace üdvözölte a pályázatok kiírását, ugyanakkor szerintük a késlekedések és a kiírás tisztázatlan feltételei miatt “most sem oldódik meg” az üggyel kapcsolatos minden kérdés.
Szabó Imre hangsúlyozta: a kvótaeladásokból feltöltött Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) “felülről nyitott” keret, mivel a további értékesítésekkel újabb összegek érkezhetnek a kasszába.
A ZBR forrásaiból finanszírozott Klímabarát Otthon panel alprogramja a korábbi panelprogramokat váltja fel, ugyanakkor azoktól eltérően “mérhető és garantált” szén-dioxid-kibocsátás- csökkentést eredményez, javítva ezzel Magyarország kvótapiaci pozícióit – mutatott rá a miniszter.
Csoknyai Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) épületenergetikai és épületgépészeti tanszékének adjunktusa megjegyezte: a korábbi programoktól való eltérést jelenti a nyári hővédelem támogatása is. Itt nem a klimatizálást, hanem az olyan passzív építészeti megoldásokat részesítik előnyben, mint például az árnyékoló szerkezetek beépítése.
A beruházások környezetvédelmi jelentőségét érzékeltetve Szabó Imre aláhúzta: a felújításokkal lakásonként akár 1 tonna szén-dioxid-kibocsátás is megspórolható, ami egy tölgyfa éves károsanyag-megkötésének felel meg. Hozzátette: a hagyományos technológiával épült társas- és lakóházak 2009 őszétől pályázhatnak a Klímabarát Otthon pályázataira, míg a magán- és közintézményekre vonatkozó pályázatok várhatóan 2010 első felében jelennek meg a Klímabarát Intézmény programban.
A zöldtárca július végén tette közzé pályázati felhívását a panelépületek szén-dioxid-kibocsátás csökkentését eredményező energiahatékonysági beruházások támogatására. A panelalprogram alaptámogatása 35 százalék, de a jelentősebb szén-dioxid-kibocsátás megtakarítással járó beruházásokra akár 60 százalékos állami támogatás is igényelhető.
A vissza nem térítendő összegek forrása a kiotói jegyzőkönyv szerinti szén-dioxid-kvóták értékesítésének bevétele.
A KvVM felhívása alapján minden olyan energiahatékonysági intézkedés támogatható, amelynél a szén-dioxid-kibocsátás csökkentés mérhető, illetve igazolható energetikai hatékonyságjavítással jár. A zöldtárca így támogatást nyújt a nyílászárók energia-megtakarítást eredményező felújítására vagy cseréjére, a homlokzatok és födémek hőszigetelésére, az épületgépészeti rendszerek korszerűsítésére, felújítására, a megújuló energiafelhasználás növelésére, a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére, továbbá az épületek nyári hővédelmének javítására, árnyékoló, vagy árnyékvető szerkezetek beépítésére, valamint az épületek lodzsáinak beüvegezésére. A pályázatokra 2009. október utolsó napjáig, illetve a forrás rendelkezésre állásának függvényében a miniszter döntéséig lehet jelentkezni.
Számos magyarországi környezetvédelmi szervezet korábban többször is sürgette a KvVM-et a kvóta-bevételekből finanszírozott pályázatok kiírására, mivel szerintük a további halogatással veszélybe kerülnének az ország jövőbeni kvóta-eladási lehetőségei.
A Greenpeace MTI-hez eljutatott közleményében kiemeli: a pályázatok elindítását megelőző csaknem egész éves késlekedés most sem ér véget teljesen, mivel a kiírás feltételei alapján a ZBR pályázói leghamarabb csak 2010 elején juthatnak hozzá a támogatásokhoz.
A zöldszervezet szerint nem lehet véletlen az időzítés, hiszen így a kormány 2009-ben végig visszatarthatja a korábban befolyt, azóta pedig “hatalmas kamatokat” felhalmozó milliárdokat.
A magyar jogszabályok alapján ráadásul a szén-dioxid-kvóta kereskedelemből származó bevételt kizárólag olyan “addicionális” beruházásokra lehet költeni, amelyekre még nem szerepelt forrás a költségvetésben. A Klímabarát Otthon elsőként meghirdetett alprogramja azonban jelentős átfedéseket mutat a korábbi panelprogrammal – húzzák alá a környezetvédők. A civilek mindemellett azt is kifogásolják, hogy a ZBR pályázatainak elindítását nem előzte meg társadalmi egyeztetés.
Jelenleg két működő és egy tervezett szén-dioxid-kereskedelmi rendszer létezik a világban. A nemzetközi megállapodások fontos kitétele, hogy a kvóta-kereskedelemből származó bevételeket kizárólag “zöld fejlesztésekre” költhetik a kibocsátók. A következő 12 évet érintő végső, globális klímavédelmi döntések várhatóan 2009 decemberében, Koppenhágában születnek meg.
Az összesen hét évet felölelő kiotói jegyzőkönyvet az Amerikai Egyesült Államok kivételével az összes gazdasági szempontból meghatározó ország aláírta, míg a 2005 óta tartó közösségi szén-dioxid-kibocsátási kereskedelmi rendszerben (ETS) a 12 ezer legnagyobbeurópai károsanyag-termelő vállalat érintett.
Az 1997-ben kidolgozott és 2005. februárban hatályba lépett kiotói jegyzőkönyvben 37 ország, valamint az Európai Unió vesz részt, amelyek 2008. és 2012. között az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának átlagosan 5 százalékos csökkentését vállalták. A jegyzőkönyv továbbá kvóta-kereskedelemmel biztosít gazdasági motivációt a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, így az előzetesen megállapítottnál zöldebb országok értékesíthetik el nem füstölt kibocsátásuk után járó kvótájukat.
Magyarországnak összesen 28,2 milliárd forintos bevétele származott 2008-ban a Belgiumnak és Spanyolországnak értékesített, mintegy 8 millió tonna károsanyag-kibocsátásnak megfelelő kvóta értékesítéséből.
