Azték ötletek a jövő megoldását jelenthetik

A német központú Arphenotype építészeti iroda munkatársa, Dietmar Koering újabb utópisztikus, környezetbe olvadó tervezettel állt elő, mely nem más, mint egy vízen lebegő permakultúra.

A fantasztikus kivitelezésű permakultúra, vagyis önellátó biogazdaság számos környezetbarát rendszert fog össze, melynek fő energiaforrása a szél. A norvég Bakema Foundation, és a Holland Építészeti Intézet támogatásával készülő futurisztikus projektet az Északi-tengeren tervezik létrehozni. Dietmar Koering lebegő gazdasága megoldást kínál arra a helyzetre, ha a fosszilis üzemanyagok tárháza kimerül, és ennek hatásaként a gazdaságok is hanyatlásnak indulnak. A mai értelemben vett „hagyományos” gazdaságoknak szinte mindegyik előállítási folyamathoz szükségük van a fosszilis üzemanyagokra. Mindez a föld szántásától kezdve, az állatok etetésén keresztül, egészen a termékek fogyasztókhoz való eljuttatásáig rengeteg szén-dioxid kibocsátással és légszennyezéssel jár. Koering szerint a tetőgazdaságok már közel járnak egy környezetkímélő megoldáshoz, azonban ez sem megfelelő, hiszen nem minden tető alkalmas erre, és a termelt mennyiség is kevés.


A permakultúrák ötlete eredetileg az aztékoktól származik, akik elkezdtek önellátó gazdaságokba szerveződni. Ezt fejlesztette tovább az Arphenotype építészeti iroda. A többszintes, lebegő farm működéséhez szükséges energiát alternatív forrásokból fedeznék, napelemek, szélturbinák, és vízturbinák állnának a gazdaság rendelkezésére. A szennyvizet és az esővizet természetes módon tisztítanák, algából, és vándorkagylókból álló szűrőrendszerrel. A vándorkagylók emellett táplálékkal szolgálnak a halaknak, melyek ürüléke (más állatok ürülékével együtt) a rizsültetvények trágyázására használható. A rizs továbbá eleségként szolgál a szárnyas állatoknak, ahogy a víztisztító-rendszerben felgyülemlett alga is. Minden felhasználható, és továbbadható.


A futurisztikus ötlet megvalósításának egy probléma vet gátat; a nap- és szélenergia hasznosításának technológiája jelen pillanatban még nem képes annyi energiát előállítani, amennyire egy ilyen permakultúrának szüksége lenne. A szükséges energiatöbbletet hidrogén üzemanyagcellák segítségével lehetne előállítani, de az előállított energia csak hidroelektronikus erőműben tárolható. A fantasztikus, úszó gazdaság utópiája számunkra úgy tűnhet, mint egy sci- fi elképzelés, de ez lehet a jövő természetes megoldása a táplálékhiány és a környezetszennyezés kérdéseire.

Ajánlott tartalom

Az áram lakossági árának befagyasztását jelentette be a szlovák kormány

Szlovákiában jövőre a gáz és a távfűtés lakossági ára 15 százalékkal emelkedik, az áram ára pedig nem változik - jelentette Eduard Heger szlovák miniszterelnök csütörtökön.

Nincs hozzászólás

  1. Dezso_Laszlo

    “A permakultúrák ötlete eredetileg az aztékoktól származik, akik elkezdtek önellátó gazdaságokba szerveződni.” Ez közönséges reklámfogás, hiszen az ipari forradalom előtt – egyes országokban a csatorna-hálózatok előtt – mindenhol önellátás folyt, időtlen időkre visszamenőleg (az aztékok nem “kezdtek” ilyen önellátó egységekbe szerveződni, hanem szükségszerűen mindig is ilyenekben éltek, a lényeg ebben a hülyeségben az “azték” szó egzotikuma csupán) … és amint az emisszió-kvótákat a logisztikára és a közlekedésre is kiterjesztjük, újra az is lesz: TELEPÜLÉSI ÖNELLÁTÁS élelmiszerből és energiából teljesen, de a legtöbb iparcikkből is. Az újdonság mindössze a tenger értékes parti részének, az algák létfontosságú területének a csökkentésében “új”, … pejoratív értelemben.

    Amiben viszont az elképzelés “régi”, amit megtart, az az idióta mértékű ENERGIAPAZARLÁS, amelyet még csak fokoz a függőleges irányú mozgások – liftek, stb. – energia-igénye. A jövőnk kulcsa nem ilyen irányban, hanem az ENERGIATAKARÉKOSSÁG irányában keresendő:

    Az elképzelés, hogy ipari előállítású szerkezetekre “építsük” szántóinkat, ez olyan bődületes őrültség, ami jól mutatja: hová vezet, ha a növekedésimádó bankárok és energiabárók véleménye dominál a médiában, agyonhallgatva minden kulcsfontosságú kérdést: családi agrárgazdaságok BIOGÁZ-KIVONÓ és biometán-szűrő fejlesztéseit, a kkv-k kétdimenziós vállalkozói adóval történő versenyelőnybe-hozását, a széndioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátási kvótarendszerének kiterjesztését az iparon kívül a logisztikára, mezőgazdaságra, otthonokra is, a globális egyke-rendszerről és nemzeti létszám-kvótákról kötendő nemzetközi szerződést, … ezek csupa tabutémák. Aztán csodálkozunk, amikor Boston épp olyan hülyeségekkel áll elő, mint ez az építész-iroda …

    Javasolom: a tervező végezzen összehasonlító számítást a fajlagos (egy lakosra eső) üvegházhatáskeltés kérdésében, AZ AMORTIZÁCIÓKAT IS BELEÉRTVE! Rögtön rájön, mekkora környezetrombolás ez az objektum, … túl azon, hogy algák élőhelyét teszi tönkre és a biodiverzitás újbóli biztosítása számára egyetlen négyzetcentimétert sem biztosít (a 90 százalékos vadonarány követelménye bizonyára ismeretlen a tervezőnek). És hogy a földrengés, tengerrengés mit tenne egy ilyen toronnyal, az csak fantáziánkra van bízva …

  2. egy ilyen kaliberű struktúra felépítéséhez hatalmas energia kell, ehhez képest a napelemek elhanyagolhatóak, ahogy a célja is: pár hektár termőföld és állattenyészet.