A banán Ruandában tömegáru. A kis afrikai országban évente vagy kétmillió tonnányi terem a déligyümölcsből. A gyümölcs azonban csupán kis része annak, amit ez a növény termel - héj, levél és szár mind hasztalanul elrothad.

Banánbrikettel helyettesítenék a tűzifát

A banán Ruandában tömegáru. A kis afrikai országban évente vagy kétmillió tonnányi terem a déligyümölcsből. A gyümölcs azonban csupán kis része annak, amit ez a növény termel – héj, levél és szár mind hasztalanul elrothad.

A nottinghami egyetem kutatói most megoldást találtak a banánhulladék hasznosítására. Olyan brikettek előállításán dolgoznak, amelyeket a főzéshez lehetne felhasználni. Számos afrikai országban okoz komoly környezeti károkat a tűzifa gyűjtése. A drága fosszilis tüzelőanyagokat legtöbben nem engedhetik meg maguknak – tudósít a Der Standard című osztrák lap online kiadása.

“Lényegében arról van szó, hogy fenntartható módon hasznosítsuk az anyagokat. Fontos, hogy helyben, high-tech módszerek nélkül is megvalósítható legyen a cél”. Más kutatócsoportok azon dolgoznak, hogy komposztálással biogázt vagy metanolt állítsanak elő. “Pedig a banánbrikett a legegyszerűbb felhasználása a növényből keletkezett hulladéknak” – magyarázta Mike Clifford, az egyetem műszaki karának professzora.

A folyamat lényege a következő. Először a banánhéjat, a rothadt gyümölcsöt és a leveleket pasztává keverik. Angliában ehhez fűrészport adnak, Afrikában ezt szárított banántörzs-morzsalékkal lehetne helyettesíteni. A masszát végül brikettformákba préselik, majd negyvenfokos kemencékben megszárítják.A kemencék szerepét Ruandában a nap venné át. A banánbrikett használhatóságát számos kísérlet bizonyította a kutatók elmondása szerint. Égési tulajdonságai és az elért hőmérséklet megfelelőnek bizonyultak.

“A hulladék fűtőanyaggá történő átalakítása a fenntartható fejlődés egyik alappillére, és ezt a módszert szinte az összes afrikai országban be lehetne vetni” – vélte Joel Chaney hallgató. – “Épp a tűzifagyűjtés az oka annak, hogy sokhelyütt irtják az erdőket. Az embereknek szükségük van a tűzifára” – tette hozzá.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.