Becézgessük-e a szobanövényeinket?

Sokan úgy gondolják, hogy virágaik szebbek lesznek, ha gondozás közben beszélnek hozzájuk, esetleg megsimogatják őket. Ezt ugyan eddig semmilyen tudományos eredmény nem támasztotta alá, de egy új – meglehetősen vitatott – tudományág, a növényi neurobiológia ilyen kérdésekkel is foglalkozik.

A növények nem csak passzív elszenvedői a környezetükben történő dolgoknak. Érzékelik a fényt, a gravitációt, a nedvességet, a hőt, és a bejövő ingereknek megfelelően reagálnak, például igyekeznek növekedésükkel elkerülni a káros hatásokat.

Növények poligráfos vizsgálata
A növényi érzékelés és kommunikáció kutatásának egyik leghíresebb és leghírhedtebb példája az 1960-as évekből származik. Cleve Backster a CIA kihallgatója és vezető poligráfszakértője volt. Egy hirtelen ötlettől vezérelve Backster elhatározta, hogy poligráfot (hazugságvizsgálót) köt szobanövényeire. Eredetileg az volt a célja, hogy a poligráf által mért kis feszültségingadozások révén esetleg adatokat gyűjthet arról, jól gondozza-e a növényeit (például elég vizet vagy fényt kapnak-e). Vizsgálatai azonban váratlan fordulatot vettek. Backster elkezdte különböző módon ingerelni vizsgálati alanyait (filodendronokat). Megállapította, hogy ha bántja a növényeket, azaz például megégeti vagy letépi a leveleiket, akkor a növényhez kötött poligráf heves “érzelmi reakciót” jelez. Backster végül odáig ment állításaiban, hogy a növények “felismerik”, ki az, aki jól bánik velük, és ki az, aki nem. Állítólag, ha egy olyan ember közeledett valamelyik növényhez, aki korábban bántotta azt (például késsel vagdosta), akkor a növény szinte “felsikoltott” ijedségében. Ha viszont olyan valaki került a közelébe, aki jól gondozta, akkor “nyugodt” maradt. Bár Backster eredményeit, amelyeket az International Journal of Parapsychology folyóiratban publikált, kezdettől fogva erős szkepticizmussal fogadták a növénykutatók, néhányat megpróbáltak megismételni közülük – sikertelenül. Backster gondolatai azonban a mai napig újra és újra felbukkannak az áltudományok iránt fogékony emberek között.
A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Súlyos károkat okoz az északi-sarkvidéki infrastruktúrában a klímaváltozás

Az Északi-sarkvidéket tanulmányozó tudósok szerint 2050-re a globális felmelegedés miatt az infrastruktúra 70 százalékát és a kritikus infrastruktúra 30-50 százalékát fenyegeti károsodás, amelynek várható költségei több tízmilliárd dollárra rúgnak - számolt be róla a BBC News.