Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Tizenkilenc emeletes passzívház, fagerenda szerkezetű felhőkarcolók – a globális felmelegedést érintő, városi építészetben rejlő veszélyekről és lehetőségekről tart előadást Dr. Ürge-Vorsatz Diana magyar klímakutató az R20 Osztrák Világcsúcs konferencián.
Május 15-én, Bécsben rendezik meg az Austrian World Summit konferenciát egy hosszútávú kezdeményezés részeként, amely színteret ad államoknak, régióknak, városoknak, hogy az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljait végrehajtsák, és a Párizsi Egyezmény éghajlatvédelmi céljait elérjék. A konferencia része annak az „R20 Régiók és éghajlati cselekvés” programnak, amelyet Arnold Schwarzenegger, Kalifornia Állam volt kormányzója hozott létre, és az ENSZ mellett olyan pénzügyi intézményekkel működik szorosan együtt, mint a Világbank vagy az Európai Befektetési Bank.
Dr. Ürge-Vorsatz Diana, a Közép-Európai Egyetem professzora, a 2007-ben Béke Nobel-díjjal kitüntetett Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) egyik alelnöke, a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének elnöke olyan neves, a környezetvédelem iránt elhivatott politikusok és tudósok között szólal fel, mint Jane Goodall, világhírű etológus, António Guterres, az ENSZ főtitkára, Alexander Van der Bellen osztrák köztársasági elnök, Elisabeth Köstinger, Ausztria fenntartható fejlődés és turizmus minisztere, Erna Solberg, Norvégia miniszterelnöke, vagy Lars Løkke Rasmussen, Dánia miniszterelnöke.
A magyar klímakutató a „Jövő városa” szekcióban ad elő Bécs alpolgármester asszonyával, Maria Vassilakouval együtt. Többek között a nemrég a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, a Nature-ben a városi kutatási irányzatokról megjelent publikációjának fő üzeneteivel ismerteti meg a konferencia résztvevőit. A professzor asszony és csapata kiszámolták, hogy a világ épületeinek korszerűsítése igen jelentős mértékben hozzájárulhat az ambiciózus klímacélok eléréséhez. A kutatások rámutatnak, hogy ezen beruházások nagy része nyereséges, valamint igen jelentős egyéb társadalmi és gazdasági hasznokat is hoz, úgymint munkahelyteremtés, regionális fejlesztés, a lakosság jobb egészségi állapota, a háztartások szociális-gazdasági helyzetének javítása és az energiabiztonság fokozása.
„Ezek a kutatások először mutatták ki számszerűen is a szuboptimális (kis megtakarítású) épületfelújítások rendkívüli veszélyességét, mivel ezek nem járulnak hozzá érdemben a globális felmelegedés visszafogásához. A Nature-ben megjelent cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy az évszázad közepéig világszerte felépülő új városrészek megépítése egyedül felemésztheti a felmelegedés 2 fokon történő megállításához megmaradt széndioxid-kibocsátási világkvótát.
Szó lesz azonban azokról a megoldásokról is, amelyekkel ez a hatalmas felelősség lehetőséggé változtatható: építettek már 19 emeletes passzívház felhőkarcolót teljesen fa szerkezettel, és Bécsben épül a világrekordot megdönteni készülő, beton helyett fagerendás tartószerkezetű legmagasabb felhőkarcoló is” – mondta Dr. Ürge-Vorsatz Diana.
„Szerencsére már itthon is vannak korszerű, energiatakarékos épületek, amelyek mintaként szolgálhatnak másoknak is. Ilyen például a CEU új épülete, a XIII. kerületi Meséskert Óvoda és a Váci úti Nordic Light irodaház” – tette hozzá Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
Szerencsére nem kell Bécsig sem elmenni jó példákért: a héten Budapesten átadott E.On Energy Globe Díj keretében – amely zsűrijének a professzor asszony volt az elnöke – sok kiemelkedő hazai példa is napvilágra került. A fődíjat a Kistelegdi Építészeti Iroda kapta egy átlagos, rossz adottságokkal rendelkező családi ház olyan felújításáért kapta, amelynek eredményeként a ház több energiát termel, mint használ, és ezen kívül az átalakításhoz sok természetes anyagot (például több tonna vályogot) használtak fel.