Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Új lendületet ad a környezetvédő aktivisták mozgalmának Trump választási győzelme. Ám ellentmondásos a zöldek taktikája: ellenzik a földgázüzemű erőművek és a földgázvezetékek építését, holott ez is hozzájárul a gazdaság zöldítéséhez, mert kiváltja a széntüzeléses erőműveket.
Az Y generáció tagjai közül várhatóan egyre többen fognak csatlakozni a zöld mozgalomhoz. Ha eddig szimpatizáltak is velük, nem érezték ennek szükségességét. Donald Trump hatalomra jutása azonban sokakat színvallásra késztet. A Reuters hírügynökség cikke egy 25 éves seattle-i fiatalt idéz, aki a bankszektorban dolgozik, és a minap csatlakozott a 350 Seattle nevű aktivista szervezethez. Példáját sokan követik majd a generációjából. (Donald Trump már a kampányban bejelentette, hogy felrúgná a klímaegyezményt.)
A Seattle 350 csoport rendszeresen rendez demonstrációkat a fosszilis iparágak létesítményeinél. Nemrég egy vasúti vonalat zártak le, hogy megakadályozzák egy olajszállítmányok eljutását a Shell és a Tesoro Washignton állambeli kőolaj-finomítóiba. A Climate Disobedience Center 2013-ban szénszállítmányokat tartóztatott fel. Hasonló csoportok kőolajvezetékek építésénél is akadályozzák a munkálatokat. 2015 júliusában „kajaktivisták” a Shell északi-sarki olajfúró hajóinak tengeri kifutását akadályozták meg Portland kikötőjében, kajakjaikon evezve. A várost igazgató bizottság erre olyan rendeletet hozott, mely megfékezi a város körüli fosszilis infrastruktúrák terjeszkedését (tároló és szállítmányozási infrastruktúrákról van szó). Szakértők ugyanakkor úgy vélik, a legjobb esély Trump ökológiailag káros politikai célkitűzéseinek megfékezésére a bíróságon van. Itt kell megtámadni az USA 45. elnökének törvényjavaslatait – s ezek tárgyalásakor érdemes tüntetni figyelemfelhívó szándékkal a bíróság épülete előtt.
A The Sierra Club folytatja Beyond Coal kampányát, mely – a szervezet szerint – számos szénbánya bezárásához vezetett az elmúlt évtizedben. A program helyi aktivistákra és ügyvédekre épül, akik a helyi szabályozószerveknél lobbiznak a bányák bezárásáért és a megújuló energiákkal való helyettesítésükért. Annak ténye, hogy Trump Myron Ebellt választotta ki az amerikai környezetszennyezéseket szankcionáló és a fosszilis energiahordozók kitermelésére engedélyt adó Környezetvédelmi Hatóság (EPA) átalakítására, világos jele annak, hogy az ökológiai szempontokat semmibe akarja venni elnökként: Ebell ugyanis klímaszkeptikus, aki nyíltan hangoztatta, hogy nem hisz a klímatudományban, vagyis az éghajlatváltozást nem az emberek okozzák hatalmas mennyiségű ÜHG-kibocsátásukkal. (Trump is ugyanezt a nézetet vallja.)
A The New York Times idén érdekes cikkben nyújtott körültekintést az amerikai zöld aktivizmus helyzetéről. A „not in my backyard” (nem az én udvaromban) típusú tüntetések, melyeket hagyományosan olyan polgárok tartanak, akik nem akarják, hogy közvetlen szomszédságukban talajvizet és a megélhetésükhöz szükséges ökológiai értékeket szennyezzenek fosszilis energiahordozók kitermelésével, eddig javarészt amerikai ügy volt. De a tüntetők retorikájába ma már globális veszélyek és tétek játszanak be: a klímaváltozást mindenki emlegeti, aki úgy dönt, hogy kivonul az utcára tüntetni. Ez a társadalmi felelősségvállalás régi mottójának, a „think global, act local”-nak az újjáéledése (gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan).
A zöldek új erőre kaptak, amikor Obama meghiúsította a Keystone XL-olajvezeték megépítését, mely több helyen környezetvédelmi területeken haladt volna keresztül. Ezen felbuzdulva szinte mindenfajta olajinfrastruktúra-építés ellen kikelnek. Megfigyelők ezt hívják keystone-izációnak. A világháló segítségével távoli szimpatizánsok is csatlakozni tudnak a közösségi médián a mozgalomhoz, olyanok, akik egyébként nem tudnának eljutni a tüntetésekre.
A teljes cikk itt olvasható.
