Befejeződött 33 Veszprém megyei hulladéklerakó rekultivációja

Mintegy 3,43 milliárd forintból valósult meg 33 Veszprém megyei település régi hulladéklerakójának rekultivációja – jelentette be az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás elnöke csütörtökön Veszprémben.

Czaun János elmondta, a 2015-ben záruló projekt során a társulás 158 településének 33 régi szeméttelepén mintegy 390 ezer négyzetméteres területet állítottak helyre, ami több mint 3 millió köbméter hulladékot tartalmazott.

A munkálatok befejeztével több mint 78 ezer ember környezetében szűntek meg a rendezetlen lerakók okozta környezeti hatások: a szemetet nem hordja szét a szél, elmúlt a bűzhatás és a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetése.

Ezeken a területeken a hulladék okozta környezetszennyezés további lehetősége teljesen megszűnt, és több helyen monitoring rendszert építettek ki a felszín alatti vizek minőségének ellenőrzésére.

A projektben eredetileg 34 helyszín szerepelt, ám a zirci lerakót teljes egészében fel kellett számolni. Czaun János hozzátette: a térség két legnagyobb lerakója, a veszprémi és az ajkai esetében azonban még megoldásra vár a rekultiváció.

Ajánlott tartalom

Az öreg erdők szénmegkötése Európában sokkal nagyobb, mint korábban gondoltuk

A maga nemében első ilyen összeurópai tanulmány kiszámította, hogy Európa meglévő erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxid megkötésére is képesek lehetnének 150 éven keresztül, ha ezeket az erdőket nem használnánk tovább, hagynánk azokat növekedni és visszavadulni. Ez az Európai Zöld Megállapodásban a LULUCF-ágazatban 2030-ra megcélzott CO2-csökkentéssel (310 Mt/ha) egyenértékű és nagyobb, mint a gazdálkodás alatt álló erdők jelenlegi elnyelésének mértéke Európában (289 Mt/ha).