Beton átereszeket építenek békák számára az élőhelyük és a szaporodóhelyük közti közutak alatt az Egerhez közeli Felsőtárkányban, illetve a borsodi Bogácson, így itt idén utoljára viszik át őket önkéntesek vödrökben a veszélyes útszakaszokon.
Zalaegerszegen – idén már másodszor – az úttest mindkét oldalán nejlonfóliából kiépített kerítéssel védik az Aranyoslapi forrás melletti tóhoz igyekvő békákat.
Ebben az időszakban a Bükk hegységben több száz béka indul téli, erdei vermelőhelyéről a peterakó-, szaporodóhelyére, a tavakhoz. Elsősorban a védelem alatt álló barna varangy, gyepi béka és erdei béka egyedei kelnek rövidebb-hosszabb vándorútra. A telelőhelyüket a szaporodóhelyüktől azonban forgalmas közút választja el, amelyen sok kétéltűt elgázolnak a gépjárművek.
A tömeges békagázolást idén kell utoljára a “vödörtaxiknak” megakadályozni. A bogácsi halastó környezetében egy, míg Felsőtárkányban az Oldalvölgyi-tavak körzetében két békaátjárót építenek a Bükki Nemzeti Park munkatársai. Az átereszeken kívül beton terelőfalak is segítik a jövőben a békák és egyéb kétéltűek tájékozódását – mondta el az MTI-nek Kangúr Tibor, a park békementő kurátora.
A zalai megyeszékhelyen a következő két hétben várható a barna varangyok (Bufo bufo) tömeges vándorlása; a védőfal mellett földbe süllyesztett vödrökkel naponta 230 példányt mentenek át az út egyik oldaláról a másikra mondta Gál Szabolcs alelnök az MTI-nek.
A barna varangyok ilyenkor tavasszal, a párzás időszakában tömegesen vonulnak az erdő felöl az Aranyos lapi forrás tavához, ahol lerakják a petéket, majd indulnak is vissza az erdőbe. Az ide-oda vándorlás mintegy másfél-két hétig tart. Az elmúlt években a megnövekedett forgalmú úton békák ezrei pusztultak el; amikor a hét elején kirakták a fóliákat, már mintegy 120 békatetemet találtak a természetvédők.
A Domberdő Természetvédelmi Egyesület tagjai második éve helyeznek el békaterelő fóliákat az Aranyoslapi forrásnál. Tavaly már csak a békavonulás végére készült el a védőfal, amikor már több mint ötszáz tetem hevert az úton, de idén már a párzás kezdetén sikerült kiépíteni a kerítést.
Gál Szabolcs, az egyesület alelnöke hangsúlyozta az MTI-nek, hogy a barna varangyok is fontos részei a természetnek, még akkor is, ha “nem lehet elmondani róluk, hogy szépek lennének”. A védett, 10 ezer forint eszmei értékű varangyok szárazföldön, erdőkben, kertekben élik az életüket, különböző gilisztákkal, férgekkel, rovarokkal táplálkoznak. A majdnem 15 centiméteresre nőtt nőstények néha egy-egy pockot is el tudnak kapni.