Bemutatták az Európai Parlamentben a kontinens környezeti állapotáról készített jelentést

Néhány kedvező, rövid távú trend ellenére Európa még messze jár attól, hogy az Európai Unió hosszú távú, 2050-re megfogalmazott jövőképét, azaz a bolygó felélése nélküli jólétet elérje – állapította meg az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által közzétett, “Európa környezeti állapota és kilátásai 2015” (SOER2015) elnevezésű jelentés, amelyet csütörtökön mutattak be az Európai Parlamentben (EP), Jávor Benedek (PM) környezetvédelmi bizottsági alelnök, valamint José Inácio Faria (liberális) és Miriam Dalli (szocialista) bizottsági tag szervezésében, uniós döntéshozók és neves szakértők részvételével.

Az ügynökség ötévente jelenteti meg átfogó, számszerűen megalapozott jelentését Európa környezeti állapotáról. A jelentés témakörönként és országonként is értékeli az előrehaladást, és kitekintést ad a globális mozgatórugókra, illetve a jövőre nézve.

A 39 országra kiterjedő szakértői hálózat bevonásával, részletes, összehasonlító statisztikai adatokra épített csütörtökön bemutatott SOER2015 jelentés abból a szempontból értékeli a kontinens környezeti állapotát, hogy milyen célokat fogalmaz meg az uniós csúcsvezetők és az EP által 2013 novemberében elfogadott, 2020-ig szóló, hetedik környezetvédelmi cselekvési program.

A 2020-ig szóló uniós akcióterv kilenc pontban fogalmazta meg a főbb környezetvédelmi célokat, kiemelt helyen említve egyebek között az úgynevezett természeti tőke – azaz a vizek, a termőföld és a levegő – megőrzését, minőségének javítását, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, a környezettel kapcsolatos egészségügyi kockázatok mérséklését, az éghajlat-politikával összefüggő beruházások bővítését, a városok fenntarthatóságának javítását. Egyúttal előírta a környezet megőrzésében érintett szakpolitikák összehangolását.

A 2013-ban megfogalmazott program megvalósítását elemezve a jelentés aggasztónak tartja a biológiai sokféleségre és a különböző erőforrások használatára vonatkozó hosszú távú előrejelzéseket. Megállapítja azt is, hogy a jelenlegi környezetpolitikai és hatékonysági erőfeszítések nem lesznek elegendőek az emberi egészséget, jólétet, illetve a természeti tőkét és az ökoszisztémákat fenyegető kockázatok kezeléséhez.

A csütörtökön közétett átfogó szakértői elemzés a helyzetértékelés mellett konkrét megoldási javaslatokat is kínál a termelési, fogyasztási rendszereket érintő alapvető átalakuláshoz, a zöld gazdaság irányában való elmozduláshoz, egyben javasolja az érvényben levő szakpolitikai célkitűzések újrafogalmazását is. Új megközelítést tart szükségesnek a környezeti károk megelőzését, kezelését, helyreállítását illetően.

A kulcsüzeneteket megfogalmazó, illetve cselekvési módokat is kínáló SOER15 jelentés kiemelkedő jelentőségű, annak ismerete és alkalmazása minden felelős döntéshozó kötelessége – hangsúlyozta a jelentés megállapításaival kapcsolatban Jávor Benedek. A megfelelő döntésekhez egyebek közt politikai akaratra, cselekvő állampolgárokra, a hosszú távú fenntarthatóságot szolgáló intézményekre és szemléletváltásra van szükség – tette hozzá.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.