Berlini küzdelem a parlagfű ellen

Parlagfű-cserkészek bevetésével próbálják a berlini hatóságok megállítani az allergiát okozó gyomnövény terjedését a német fővárosban. Az XIX. század közepén Amerikából Európába behurcolt agresszív lágyszárú növény mintegy tíz évvel ezelőtt érkezett meg Németországba, s délről észak felé nyomulva már Berlint és a környező Brandenburg tartományt is elérte.

Fővárosi terjedésének megakadályozása érdekében idén tavasszal akcióprogramot hirdetett kilenc fővárosi kerület. Az önkéntes parlagfű-cserkészeknek a munkaközvetítő hivatalokban kellett jelentkezniük. Jelenleg 160 főt számlál a brigád. Tagjai előbb a dahlemi botanikus kertben, szakértők útmutatása alapján ismerkedtek meg a parlagfűvel, majd szerény díjazás ellenében járták a kilenc kerületet, a rosszhírű gyomnövény után kutatva.
Június óta a cserkészek összesen másfél millió tő parlagfüvet téptek ki gyökerestül a földből, a lelőhelyek száma 1079 volt. Az eredmény a szakembereket is meglepte: tavaly még arra számítottak, hogy Berlin közterületein legföljebb néhány ezerre rúghat a parlagfűtövek száma. A begyűjtött növényeket a spandaui szemétégetőbe szállítják, és a háztartási hulladékkal együtt elégetik.

Az idei “termés” láttán sokan úgy gondolják, hogy reménytelen a küzdelem, a parlagfű terjedését nem lehet megakadályozni. Sandra Kannabei, a berlini Freie Universität munkatársa a Berliner Zeitungnak nyilatkozva azonban  tagadta ezt. Mint elmondta, a rendszeres irtás előbb-utóbb meghozza az eredményét. Azt, hogy miként nem szabad a problémát kezelni, az aknázómoly példájával illusztrálta.
A vadgesztenyefákat károsító apró lepke elleni leghatásosabb védekezés az ősszel lehullott falevelek összegyűjtése és elégetése. Azokban telelnek ugyanis át a moly lárvái, hogy azután tavasszal lepkévé átalakulva újból megszállják a vadgesztenyefákat. Pár évvel ezelőtt még nagy lelkesedéssel gyűjtötték össze a berliniek a leveleket. Mára azonban alábbhagyott a kedv, ami meg is látszik a főváros vadgesztenyefáin. A spandaui óvárosban, a Havel folyó holtága mentén sorakozó 60-70 éves fák például már július végén elszomorító látványt nyújtottak barnuló, hervadó leveleikkel, bennük a molylárvák szabad szemmel is jól látható búvóhelyeivel.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.