Beterítette a homok Pekinget

Beterítette az északról érkezett finom szemcséjű, apró, sárgás sivatagi homok a kínai fővárost, miközben a levegő minősége ismét a veszélyes tartományba került, közölte a pekingi környezet-megfigyelő központ.

A PM2,5 nagyságkategóriájú, vagyis az egészségre különösen káros finom porszemcsék egy köbméter levegőben mért koncentrációja a déli órákra Peking kerületeinek többségében elérte az 500 mikrogrammot. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) normája szerint 25 az egészségügyi határérték napi átlagban, míg Kínában az országos szabvány 75. A pekingiek az utóbbi idők egyik legrosszabb napját élik: a kavargó homok gondokat okoz a közlekedésben, több a baleset, és nemcsak a szabadban, de a lakásokban is – a zárt ablakok ellenére – fojtó a levegő. A helyzet nem sokkal jobb az észak-kínai Tiencsinben sem, ahol 27 megfigyelő állomás adatai alapján 300 felett van a PM2,5 értéke, és a szmog miatt a négyes fokozatú skálán a második legalacsonyabb szintű figyelmeztetés van érvényben. A Tiencsinen áthaladó autópálya különböző szakaszait a látótávolság kritikussá válása miatt lezárták.

A homok- és szélviharok végigsöpörtek a sivatagos Belső-Mongólia középső és nyugati részein, ahol ugyancsak homályba merültek régiók, sokat romlott a levegő minősége. A homokból jutott az északi Hopej tartományba, de a kelet-kínai Pohaj-öbölbe is. Az északkelet-kínai Liaoning tartományból ezzel egy időben heves havazást jelentettek, ami miatt a tartományi székhely, Senjang nemzetközi repülőterét, valamint hat autópálya több szakaszát a déli órákban le kellett zárni. A havazás az előrejelzések szerint három napon át fog tartani, a hőmérséklet várhatóan 8-10 Celsius-fokot süllyed, és a hóviharok elérik Csilin tartományt, Hejlungcsiangot és Belső-Mongóliát is.

Ajánlott tartalom

Ébreszd fel a talajt: természetes megoldások a jobb termékenységért

A talaj mikrobái, a humuszréteg és a megfelelő tápanyag-háztartás együttesen határozzák meg, hogy talajod mennyire képes “felébredni”, azaz mennyire lesz életteli és termékeny. Az elmúlt évtizedekben a fenntartható mezőgazdaság iránti igény növekedésével egyre nagyobb reflektorfénybe kerülnek azok a természetes megoldások, amelyek nemcsak a hozamot, de a talaj hosszú távú egészségét is szolgálják.