Beton helyett bambusz – ez jöhet Kínában

Ahhoz, hogy az ember faházat építsen, rendszerint sok-sok szög szükségeltetik. De nem a Penda nevű pekingi cég építményéhez.

A bambusznáddeszkákból összerakott lakóépület elemeit csakis köteleket tartják össze. A bambusz elképesztő tulajdonságokkal és előnyökkel bír. A pekingi székhelyű cég a 2015-ös Beijing Design Weeken mutatta be az épület kisebbik változatát. A Rising Canes (Emelkedő nádak) nevet viselő épület 2016-ban elnyerte az A’Design díjat a tervezői kategóriában. A bambuszt azért választották alapanyagnak, mert használatának régi hagyományai vannak a kínai építészetben és mert korunk építészeti technológiái szinte teljes mértékben mellőzik. Az emeletek alapját egymáshoz kötözött, párhuzamos rudak adják. A szinteket pedig szerteszét ágazó, a padlótóból meredeken dőlő szögben induló támoszlopok tartják.

A szerkezet moduláris, tehát elemekből áll, könnyen összerakható, illetve az épület tetszés szerint hosszabbítható egyik-másik irányba. A moduláris szerkezet a szállítást is megkönnyíti. Mindegyik emeletnek 3,96 méter a belmagassága, és az építészek apró szobákat terveztek a jövendőbeli lakosoknak. Az új fejlesztés amellett, hogy könnyen szállítható és egyszerűen szerelhető, kifejezetten környezetbarát is, hiszen a bambuszt nem munkálják meg gépekkel, a rudak eredeti, természetes állapotukban kerülnek felhasználásra. A bambusz egyébként is a fenntartható építőanyagok közé tartozik, mivel – szemben a fákkal – nagyon gyorsan növekszik, újratermelődik, tehát kivágása sokkal kevésbé viseli meg a természetes környezetet, ahonnan származik.

Az épülethez ez esetben ráadásul újrahasznosított bambusznádat használnak fel, csakis helyi alapanyagot, nem távolról szállított vagy importált fát. Hogy az építkezés ökológiai lábnyomát ellentételezzék, a vállalkozás minden egyes felhasznált bambusz után két bambuszfát ültetne. Amikor megnőnek, ezek szolgálnának a következő házak alapanyagaként.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.