Beváltak az energiaadók Európában

Alacsonyabb üzemanyag-fogyasztást és széndioxid-kibocsátást hoztak az energiaadók Európában, amelyek más adónemeknél kevésbé terhelik a növekedést – állapította meg a Vivid Economics elemzése.

Az energiaadózás Magyarországon jobbnak tűnik az államháztartási hiány csökkentésére, mint az adózások más formái, írja a napi.hu. A bevételek növelése és az éghajlat védelme céljából kialakított rendszer a modellek szerint kevésbé veszélyezteti a munkahelyeket és a GDP növekedését, mint a munkabért terhelő adók vagy az általános forgalmi adó – mondta John Ward, a Vivid Economics igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság és a Levegő munkacsoport rendezvényén. A széndioxid-kibocsátáshoz kapcsolódó adók modellezése szerint az ilyen megoldások csökkentik az üzemanyag-felhasználást, illetve növelik az energetikai és széndioxid-produktivitást – állapítja meg a Vivid Economics Karbonadóztatás és költségvetési konszolidáció című tanulmánya. Becslések szerint az energiaadók nyomán Dániában, Finnországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Németországban idén mintegy 4 százalékkal alacsonyabb lehet az üzemanyagok iránti kereslet, mint amekkora az adók nélkül lenne.

Egyes kalkulációk szerint Németország széndioxid-kibocsátása 2003-ig 6,4 millió tonnával csökkent az adórendszer hatására, a visszaesés az 1999-es érték közel egy százalékát jelenti, a szállítmányozásban pedig 5 százalékkal csökkent az emisszió. Az európai példák alapján több országban – a teljes adóterhelés változatlanul hagyása érdekében – az ökoadók bevezetésével párhuzamosan az egyéb terheket csökkentették, főként a társadalombiztosítási, illetve a bérekre rakódóakat; a vállalati adók vagy az áfa visszavágása nem jellemző, egyes esetekben pedig a megújuló energia támogatására csoportosítják át a bevételek egy részét. Az elemzés szerint ez az átrendezés pozitív hatással van mind a foglalkoztatottságra, mind a kibocsátásra.

A karbonadó átlagos összege széndioxid-tonnánként 35 és 78 euró között alakul – a legalacsonyabb mértéket Lengyelországban, a legmagasabbat Olaszországban regisztrálták. A vizsgált országokban a felszíni közlekedés energiafelhasználásának adóterhelése 6-47-szer magasabb, mint a háztartási és vállalati felhasználásé, illetve az áram általában magasabb terhet visel, mint a földgáz. A háztartási energiára az elemzés szerint átlagosan az energiaadók huszadát terhelik az országok, bár ez a szegmens felelős a kibocsátás negyedéért. Az elemzés három esettanulmányban – Magyarország mellett Lengyelország és Spanyolország esetében – vázolja fel az energiaadók bevezetésének lehetséges forgatókönyvét. A javasolt adócsomagok a GDP arányában 1 és 1,5 százalék közötti többletbevételt jelenthetnek az országoknak 2020-ra, ezzel párhuzamosan pedig akár 3 százalékkal csökkenthetik a kibocsátást. Az elemzésben foglalt ajánlás szerint Magyarországon a széndioxid-kibocsátás konstans adóztatására lenne szükség, amivel 2020-ra a GDP 1,2 százalékának megfelelő összeget lehetne beszedni (Napi Gazdaság, 2012. július 5.). A direkt adózás GDP-re gyakorolt negatív hatása kétszer akkora lehet, mint az energiaadóknak, amelyek azonos nagyságú bevételeket generálnak a 2013 és 2020 közötti időszakban.

Ajánlott tartalom

Kiszámoltuk, hogy miért éri meg most napelemet telepíteni

A megtérülés mindig fontos kérdés a napelemes rendszerek telepítése előtt, egy ősszel induló támogatás miatt viszont sokaknak nem is kell majd számolgatniuk.