Biodiverzitást kutató ENSZ-szerv felállítását javasolta Angela Merkel

A “klímakancellárnak” is nevezett Merkel az ENSZ-év megnyitóján kifejtette: hasonló szervezetre gondol, mint a világszervezet Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC), amely a klímaváltozással kapcsolatos kutatásokat összegzi időről-időre. “A biológiai sokféleség megőrzése ugyanolyan súlyú feladat, mint a klímavédelem” – jelentette ki.

Az új testület felállításának ötletét támogatta Achim Steiner, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) igazgatója is.    Merkel rámutatott, hogy a fejlett és fejlődő országoknak egyaránt több pénzt kellene fordítaniuk a fajok védelmére és a védett élőhelyek hálózatának bővítésére.    Tudósok szerint a biológiai sokféleség megőrzése kulcsfontosságú a klímaváltozás elleni küzdelemben. Az ENSZ hangsúlyozza, hogy az erdők és lápok pusztulása révén az emberiség elveszíti ezek “ingyenes szolgáltatásait”: a levegő és a víz tisztítását, a szélsőséges időjárási eseményektől való védelmet, valamint az építkezéshez és fűtéshez szükséges anyagokat.

A városok terjeszkedése, a mezőgazdasági termelés és az infrastruktúra bővülése drámaian csökkenti a biodiverzitást. Kutatások szerint az emberi tevékenység hatására a fajok kihalásának üteme ezerszerese a természetes rátának: az ENSZ becslései szerint ma óránként három faj tűnik el a bolygó színéről. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai szerint összességében több mint 16 ezer állat- és növényfajt fenyeget a kihalás: ezen belül az emlősök mintegy negyede, a kétéltűek harmada, a madarak 12 százaléka veszélyeztetett.    Az ENSZ Biodiverzitási Egyezményét (CBD) az 1992-es Riói Konferencián fogadták el az Éghajlat-változási Keretegyezménnyel (FCCC) együtt, valódi tartalommal azonban csak a 2002-es johannesburgi konferencián töltötték meg. Ekkor a 192 aláíró ország vállalta, hogy 2010-ig “jelentősen mérséklik” a biodiverzitás csökkenésének mértékét. Az Egyesült Államok, Szomália és néhány kisebb ország nem ratifikálta az egyezményt.

Ahmed Djoghlaf, a Biodiverzitási Egyezményért felelős ENSZ-titkárság vezetője a 2010-es év megnyitóján elismerte, hogy a célt nem sikerült teljesíteni. “Kitűztünk egy célt, és nem értük el … le kell vonnunk a tanulságokat, hogy biztosíthassuk: 2020-ban nem kell majd újra azt mondanunk, hogy +nem tudtuk elérni a célokat+” – jelentette ki Berlinben.    Djoghlaf hangsúlyozta: az év folyamán új célok kitűzésére van szükség, a stratégia azonban nem merülhet ki ebben, hanem tartalmaznia kell a végrehajtás, az ellenőrzés és kiértékelés módjait is. Biztosítani kell azt is, hogy a célokat beépítsék a nemzeti szintű tervekbe.

A Biodiverzitási Egyezmény elnöki posztját jelenleg Németország tölti be, az elnökség azonban az év folyamán Japánhoz kerül. Az ENSZ reményei szerint a szigetországban októberben rendezendő csúcsértekezleten a felek elfogadhatnak egy biodiverzitás védelméről szóló, jogilag kötelező erejű szerződést.    “A biológiai sokféleség évének nagy lehetősége a kormányok számára az, hogy megtehessék a biodiverzitás területén azt, amit Koppenhágában elmulasztottak a klímaváltozással kapcsolatban” – idézte a BBC News Simon Stuartot, az IUCN fajok túlélésével foglalkozó bizottságának elnökét.