Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A bioetanollal kapcsolatban felerősödő aggodalmakat megalapozatlannak tartja a szakmát képviselő Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ), amely szerint az ország energia- és klímavédelmi stratégiáiból nélkülözhetetlenek a környezetbarát üzemanyag elterjesztésére irányuló törekvések.
Zsemberi László, a szervezet elnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón elmondta, hogy az elmúlt években még slágertémának számító bioetanol egyebek között az olajtársaságok és az élelmiszeripari cégek ellenérdekeltsége miatt folyamatosan háttérbe kerül.
Pedig a bioetanol nemcsak a globális felmelegedés lassításához járul hozzá, hanem az ország energiafüggőségét is csökkenti, és a mezőgazdaságot is fellendíti – vélekedett az elnök. Hozzátette: az
ország megújuló energia stratégiája, az Új Magyarország Fejlesztési Terv, és a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia sem segíti elő a bioetanol terjedését, ezért szükséges lenne változtatni rajtuk.
Zsemberi László beszámolt arról, hogy befektetők eddig 22 olyan bioetanol üzemre jelentettek be szándékot, amelyre végül nem adtak be engedélykérelmet. Mindössze 4 létesítmény épült meg, 12-nél pedig
beadták az engedélykérelmet, de többen már elálltak szándékuktól. Az MBSZ szerint 10 létesítmény összesen elegendő lenne Magyarországon, ám működtetésükhöz állami eltökéltségre, a kukoricatermesztés
kiegyensúlyozottabbá tételére van szükség.
Az elnök kifejtette: a kormánynak a kukoricatermesztés jövőjét illetően azt kell mérlegelnie, hogy a jelenlegi bizonytalan helyzetet tartja fenn, az állattenyésztést fejleszti, vagy a bioetanol-termelésre helyezi a hangsúlyt. Eddig egy elképzelés sem látott napvilágot arról, hogyan lehetne az állattenyésztésben a
csökkenő tendenciákat megállítani és az ágazatot versenyképessé tenni.
Ehhez képest a bioetanol-termelés állami segítséggel olyan ágazattá nőheti ki magát, amely 2020-ig az ország energiafelhasználásának 5 százalékát fedezné, a külkereskedelmi mérleget mintegy 140 milliárd forinttal javíthatná, továbbá 2300-2800 új munkahelyet hozna létre. Ezen kívül a bioetanol felhasználásával a szén-dioxid-kibocsátás is csökkenhetne a közlekedésben, épp egy olyan kivételes ágazatban, ahol a többi
szektortól eltérően nem sikerült az elmúlt évtizedben megállítani vagy mérsékelni az emissziót – közölte az elnök.
Kaszab István, az MBSZ alapanyagellátó szekciójának elnöke arról beszélt, hogy Magyarországon 0,5 millió tonna kukoricával lehet fedezni azt az igényt, amely az európai uniós benzinbe keverési kötelezettségekből adódóan a bioetanol-termeléshez feltétlenül szükséges. Ehhez képest Magyarország 4 millió tonna kukoricát is képes lenne a bioetanol-termelés szolgálatába állítani anélkül, hogy az versenyhelyzetet teremtene az energetikai és az élelmiszercélú növénytermesztés között.
Zsemberi László visszautasította azokat a vádakat, miszerint a bioetanol-termelés alapjául szolgáló kukoricatermesztés területeket venne el az élelmiszer célú növénytermesztéstől, és közvetve
megdrágítaná az élelmiszereket. Utalt arra, hogy az Európai Unióban jelenleg a vetésterület 1,5 százalékán termesztenek bioüzemanyag-alapanyagokat, ehhez képest pedig 10 százalékot kötelezően ugaroltatni kell. Ezeken a földeken ugaroltatás helyett energianövényeket lehetne termeszteni.
Az elnök nehezményezte azt is, hogy számos kritika éri a bioetanol kedvezőtlen energiamérlegét. Elismerte, hogy vannak olyan termelési technológiák, amelyekkel jelentős különbség nincsen a befektetett energia és a bioüzemanyag energiatartalma között, de szerinte ez még így is jóval kedvezőbb a benzinnel összehasonlítva.
– Sosem mondtuk, hogy a bioetanol önmaga választ ad az energetikai és klímaváltozási kihívásokra, ám a technológiák egyre gazdaságosabbak, a járművek motorjai pedig egyre hatékonyabbak lesznek, és a jövő gyártástechnológiáival jelentős javulás lesz az energiamérlegben is – hangoztatta Zsemberi László.
Kijelentette: nem lehet várni 10-15 évet a mindenki által elfogadott második generációs bioüzemanyagokra, vagy a hidrogén-alapú közlekedésre. Már most tenni kell a klímaváltozás ellen, s meg kell alapozni a jövőbeni fejlesztések befogadását, illetve finanszírozását – tette hozzá az elnök.