Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Nagyteljesítményű biogázt előállító fermentort építenek a Magyar Cukor Zrt. kaposvári gyárában; a beruházás az Európai Unió 540 millió forintos támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, összességében 1,1 milliárd forintból valósul meg.
Hájos László, a Magyar Cukor (MC) Zrt. vezérigazgató-helyettese, a Biogáz Fejlesztő Kft. ügyvezetője hétfőn Kaposváron, a projekt ünnepélyes nyitórendezvényén elmondta: az elmúlt években szerzett tapasztalatok alapján megépülő 16 ezer köbméteres erjesztő tartályban naponta 75 ezer köbméter biogázt termelnek majd. A meglévő két – egyenként 13 ezer köbméteres – fermentorral együtt a 2012-es kampányban ezzel már energiaigényük kétharmadát ki tudják váltani saját elállítású gázzal, jelentősen csökkentve ezzel az energiafelhasználás költségeit. Az ország egyetlen cukorgyárában megkezdett fejlesztés folytatásaként induló beruházás eredményeként nemcsak a kampányidőszakban állítanak majd elő biogázt a cukorrépa-feldolgozása során keletkezett melléktermékből, hanem egyéb alapanyagokból – például melaszból és korpából – az év további részében is.
A keletkező gázmennyiség a kampányidőszakban csaknem teljes egészében kiváltja a cukorgyár tulajdonában lévő erőmű alternatív tüzelésű kazánjainak földgázfelhasználását, az azon kívül megtermelt 6,6 millió köbméter biogázt a cukorgyár melaszszárító-állomása és központi fűtési rendszere, valamint a kaposvári városi fürdő használja fel. A szeptember elején indult kampány során a tervek szerint egymillió tonna cukorrépát dolgoznak fel Kaposváron. A gyártás során évente keletkező több mint 200 ezer tonna, melléktermékként keletkező répaszeletet biogáz előállításához használják fel. A kaposvári üzem szakemberei az átalakuló állattartási szokások és az egyre drágább energiaárak hatására négy éve kezdtek az egyedülálló vállalkozásba, amelynek célja, hogy a kampányidőszak alatt felgyülemlett répaszeletek újrahasznosításával a cukorgyártást középtávon – 3-6 éven belül – külső energiaforrások bevonása nélkül, a mezőgazdasági és feldolgozási melléktermékekre építve energetikailag önellátóvá tegyék. Hájos László közlése szerint a költségcsökkentő fejlesztések nem garantálják a cukor árának csökkenését, ugyanis a piaci viszonyok kiszámíthatatlanok. Versenyképességük növelésével valamelyest határt tudnak szabni a cukor árának, de figyelembe kell venni, hogy Magyarországon 27 százalékos a cukor áfája, míg Ausztriában ez csak 10 százalék – tette hozzá magyarázatként.
