Beszámoló a varsói Biogáz Konferenciáról

Biogáz – Célok, potenciálok és népszerűsítés a közép-európai régióban címmel rendezte meg a 4 biomass projekt első nemzetközi fórumát a varsói gazdasági Minisztériumban 2011. április 7-én.

A biogáz fenntartható módon való felhasználásának nemzetközi stratégiájáról tanácskoztak a 4biomass konferenciáján Varsóban. „Biogáz – Célok, potenciálok és népszerűsítés a közép-európai régióban“ címmel rendezte meg a 4 biomass projekt első nemzetközi fórumát a varsói gazdasági Minisztériumban 2011. április 7-én. A mintegy 100 fős konferenciát a lengyel Energetikai Intézet, a német Megújuló Energia Ügynökség (FNR) és a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Szövetségi Minisztérium (BMU) közösen szervezte. A konferencia elején az európai unió néhány tagállama bemutatta az ország biogáz stratégiáját. Számos előadó Fukushima említésével kezdte beszédét, hangsúlyozva a megújuló forrásokból termelt energia fejlesztésének fontosságát. Arthur Wellinger, a brüsszeli székhelyű Európai Biogáz Szövettség elnöke áttekintést nyújtott a nemzeti megújuló energia cselekvési tervekben megfogalmazott stratégiákról, és példákon keresztül bemutatta, hogy a szakpolitika milyen jelentősen befolyásolja a fejlődést és a piacokat. Továbbá kifejtette, hogy az átvételi tarifa és a pénzügyi támogatások döntő jelentőségűek a biogáz piac fejlődéséhez.

 
Tomasz Panczyszyn, a Lengyel Gazdasági Minisztérium munkatársa bemutatta a lengyel kormány terveit, amelyben szerepel a nagy mennyiségben rendelkezésre álló mezőgazdasági hulladékból történő biogáz előállítás számottevő növelése. Laczi Hedvig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részéről a magyarországi helyzetet és terveket elemezte, majd megnevezte a problémákat, melyeket le kell küzdeni a megújuló energia használatának növelése érdekében. Érdekes ötletet halhattunk Matjaž Grmek (ApE) részéről, aki elmondta, hogy Szlovéniában egy középiskolai „biogáz üzemeltetői” oktatási programot indítottak. A német biogáz használat növekedésének történetét Henning Hahn (IWES Fraunhofer) mutatta be, hasznos betekintést nyújtva az elmúlt hetven év biogáz használata során szerzett tapasztalatokba, mely más országokban is alkalmazható példa lehet. Az európai országok különböző potenciállal és megoldással rendelkeznek, akárcsak Olaszország, mely az EU legjobban kiépített gázvezeték hálózatával dicsekedhet, ami kiváló feltételeket biztosít a biometán potenciál jobb kihasználásához – állította Nicola Colonna az olasz ENEA részéről. Csehország esetében robbanásszerű fejlődésről beszélhetünk, hiszen az országban évente 40 új biogáz üzem kerül átadásra.

 
A délutáni szekciót Magdalena Rogulska (PIMOT) vezette, melyben prezentációk hangzottak el a jelenleg vitatott biogáz kérdésekben, mint a felhasználás módja, földgáz hálózatba való betáplálás és biogáz előállítás hulladékból. Saját előadásában bemutatta a biogáz felhasználás különböző lehetőségeit, és a közöttük lévő lehetséges konkurenciát. Gerrit Volk (Federal Network Agency, Németország) bemutatta a német jogszabályalkotást a biogáz hálózatba táplálásával kapcsolatban. Pierre Haider (Lengyel Biogáz Szövetség) elmondta, hogy az átvételi tarifa és a kommunális hulladék biogáz célú hasznosítása is jelentősen segítheti a vendéglátó ország megújuló cselekvési tervben vállalt céljainak teljesítését.

 
Somosné Nagy Adrienn (Pilze-Nagy Kft., Kecskemét) laskagomba termesztés során visszamaradt hulladékot hasznosító biogázüzemének érdekes gyakorlati tapasztalatait mutatta be. Az előadásból kiderült, hogy egy beruházás egyszerre több pozitív eredményt is hozhat. A szalmát ebben az üzemben először gomba termesztés táptalajaként használják, ezután a biogáz üzem alapanyagaként szolgál, végül a maradék természetes trágyaként használható.
A záró kerekasztal beszélgetés – melyben az olasz, magyar és német képviselők vettek részt – eredményeként Magdalena Rogulska, a beszélgetés moderátora azt a következtetést vonta le, hogy a biogáz egyik legígéretesebb hasznosítási módja a közösségi közlekedésben történő üzemanyagként való felhasználás. Továbbá megállapodtak abban is, hogy a kapcsolt hő- és villamos energia termelés jó lehetőség, de elsősorban a helyben történő hasznosításra és a helyben felmerülő igények kielégítésére kell koncentrálni.

 
Összefoglalva, vannak nehézségek és akadályok, de egyúttal számos lehetőség is a biogáz fenntartható módon történő hasznosítására Közép-Európában. A helyzetet remekül jellemzi a híres szlovén író Srecko Kosovel: „Gnoj je zlato in zlato je gnoj.“ („A trágya arany, az arany trágya.“)  A konferencián elhangzott előadások anyaga és a 4Biomass projektről bővebb információ megtalálható a www.4biomass.eu honlapon. A projekt a Central Europe Programban az Európai Unió (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg.

Ajánlott tartalom

Módosult a rendszerhasználati díjakról szóló MEKH-rendelet

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) módosította a villamos energia rendszerhasználati díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendeletét. A szabályozás pontosítja az okosmérővel rendelkező fogyasztók idősoros elszámolását lehetővé tévő részletszabályokat, továbbá elősegíti, hogy az elosztók rugalmasabb időkeretben biztosítsák a külön mért bojlerek vezérlését. A rendeletmódosítás nem jelent díjváltozást, nem érinti a rezsicsökkentés szabályait, a magyar háztartások továbbra is rezsicsökkentett áron juthatnak villamos energiához.