Bizakodóbbak a magyar vállalatvezetők, mint egy évvel ezelőtt

A magyarországi vezérigazgatók 54 százaléka a globális, 60 százaléka a hazai gazdaság növekedési ütemének javulásában is bízik 2024-ben a tavalyi rekord pesszimista év után – derül ki a PwC 13. alkalommal elkészített magyarországi vezérigazgatói felméréséből.

Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

A 297 magyarországi cégvezető megkérdezésével készült felmérés alapján lassulást globálisan és magyar viszonylatban is 22-22 százalék vár, szemben az előző évi 76, illetve 85 százalékkal – ismertette a PwC Magyarország vezérigazgatója a tanácsadó cég csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Lőcsei Tamás ugyanakkor jelezte: a felmérés történetében először fordul elő, hogy a magyar vállalatvezetők a gazdasági növekedéssel kapcsolatban optimistábbak, mint a saját bevételeik alakulását illetően. A tavalyi 60 százalékról 47 százalékra csökkent azok aránya, akik arra számítanak, hogy nő majd vállalatuk bevétele a következő 12 hónapban. Az adatok szerint a munkáltatók 85 százaléka nem tervez létszámleépítést 2024-ben, létszámbővítési elképzelésről 36 százalék számolt be – emelte ki a vezérigazgató. A felmérés adatai szerint a hazai vezérigazgatók 58 százaléka jelezte, hogy termékeinek, illetve szolgáltatásainak árai emelkedni fognak a következő egy évben.

A külső, fenyegető tényezők közül továbbra is az infláció hatásától tartanak a legtöbben, a vezérigazgatók 51 százaléka mondta ezt. A szakképzett munkaerő hiányát 48, a makrogazdasági volatilitást 37, a geopolitikai konfliktusokat 36, a kiberkockázatokat pedig 35 százalék említette. Az előző évhez képest a makrogazdasági volatilitásnak és a geopolitikai konfliktusoknak való kitettség érzése csökkent legnagyobb mértékben, nem változott azonban a klímaváltozás hatásaitól és a kibertámadások okozta kockázatoktól való aggodalom a vállalatvezetők körében. Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa a sajtótájékoztatón elmondta: a hazai vezérigazgatók 43 százaléka úgy látja, hogy a jelenlegi üzleti modellben a vállalata 10 éven belül elveszíti életképességét, ez az arány nem változott az előző évhez képest. A magyarországi vállalatvezetők 48 százaléka szerint a szabályozási környezet ösztönzi a változást, míg 35 százalékuk szerint akadályozza. Az átalakulás további gátjaként 20 százalék említette a szervezeten belüli bürokráciát, szintén 20 százalék a munkatársak technológiai képességeinek hiányát és 19 százalék a korlátozott pénzügyi forrásokat. A generatív mesterséges intelligencia adaptációja még várat magára a felmérés szerint, a vállalatok 18 százalékának működésében játszott csak szerepet, és a vezetők 27 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a technológiai stratégiájában már helyet kapott.

A következő egy évben jóval többen számítanak a generatív mesterséges intelligencia átalakító szerepére; 52 százalék szerint javítja a termékek vagy szolgáltatások minőségét, 45 százalék szerint erősíti az érintettek bizalmát a cég iránt, 56 százalék szerint pedig növeli a munkaidő hatékonyságát – ismertette Mezei Szabolcs. A 2023 októbere és decembere között készült magyarországi felmérés alapját a PwC globális vezérigazgatói felmérése adja, a kutatás a globális felméréssel párhuzamosan a magyar felsővezetők véleményéről, iparágukkal kapcsolatos várakozásairól és növekedési lehetőségeiről átfogóbb képet nyújt.

Ajánlott tartalom

Az EP jóváhagyta az EU közös agrárpolitikájának felülvizsgálatát

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a közös agrárpolitika (KAP) felülvizsgálat, amelynek célja az uniós gazdák adminisztratív terheinek csökkentése, nagyobb rugalmasság bizonyos környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés tekintetében - írta közleményében az uniós parlament szerdán.