Blog List Layout

Korszerű napelem-kutatóbázis és oktatólabor létesült a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetében (MTA MFA).

Jónéhány innovatív elgondolás született már a napelemek speciális területeken történő hasznosítására, érdemes ezek közül néhány életképes elgondolást áttekinteni.

A 2010-es Chicago Autószalonon tárta a nagyközönség elé a Kia Motors America a Ray plug-in hibrid koncepció autóját. A tervező csapat nagyon sokat dolgozott a jármű aerodinamikáján.

Kína és Afrika hihetetlenül ambiciózus szél- és napenergiára alapuló terveket szövöget, de most lehet, hogy India kiüti mindkét óriást.

Nem meglepő, hogy valamennyi nagyvállalat zöld újításokkal kísérletezik. Kiváltképp az Amerikai Egyesült Államok nagyvállalatai.

Az egyik legtermészetesebb kérdés egy nem kis összegű befektetés előtt, hogy mennyi hozamot várhatunk el - azaz napelem esetében hány kWh-t fog megtermelni a rendszerünk. Hiszen ez alapján (az áramárral összevetve) számolhatunk megtérülést.

Az utóbbi hónapokban a napelemes szaklapok egyik fő témája a kínai napelemgyártás. Kína megkerülhetetlen nagyhatalommá vált az elmúlt években, vezet a napelem és az alapanyagok gyártásában is. De legfőképp utolérhetetlennek látszik a gyártási költségek csökkentésében.

A korai próbálkozások után az 50-es évek elején az amerikai Bell Laboratories-ban Calvin Fuller és Gerald Pearson folytatott kísérleteket szilícium tranzisztorokkal, ők ültették át gyakorlatba az elméletet és hozták létre az első jól működő tranzisztorokat - ami napjainkban szinte minden elektronikus eszközben megtalálható.

Az egyik előző bejegyzésben szó volt a vékonyrétegű napelemekről, s hogy viszonylag új szereplőnek tűnnek a piacon - pedig valójában már több évtizede kifejlesztették a technológiákat.

Úgy tűnik, a cseh kormány lassítani akar a PV-szektor gyors növekedésén - és várhatóan csökkenteni akarja ezzel járó kiadásait is.