Bölcs vízgazdálkodás a Dráva mentén

Az ártereinkkel való együttélés, folyóink ismerete és az ártér nyújtotta lehetőségek feltárása a helyi gazdálkodás és fennmaradás záloga. A közel 6 éven át a WWF Magyarország vezetésével zajló WiseDrava LIFE projekt horvátországi és magyar partnerek együttműködése révén valósított meg élőhely-helyreállításokat Dráva menti mintaterületeken, amivel egyre súlyosbodó problémákat sikerült hatékonyan kezelni.

Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

Hosszú ideje nehézséget okoz mind a természetvédelem, mind a gazdálkodás számára a Dráva menti területek fokozatos száradása. Így a talajvízszint csökkenése a Csurgó mellett található Lankóci-erdőben és az elmaradó nagyvizek a Dráva mellékágaiban. A 2018 óta tartó, és 2024 márciusában véget érő WiseDrava LIFE projekt során megvalósított beavatkozások ezeket a negatív tendenciákat kezelték, amit megelőzött a problémák okainak feltárása és a megfelelő megoldási lehetőségek keresése. Ezek eredményeként minden esetben sikerült a leghatékonyabb beavatkozási pontokat kiválasztani.

A projektben a WWF Magyarország mellett részt vett a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Hrvatske Vode horvát vízügyi kezelő és SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.

Vízmegtartás és visszajuttatott hordalék

A Lankóci-erdőben 6 helyszínen készültek vízmegtartó műtárgyak, így átmenetileg több száz hektáron tartható vissza a lezúduló csapadékból származó víz, ezzel enyhítve a vízhiányos időszakok által okozott szárazodást. Ez várhatóan hozzájárul az erdő jó állapotának fennmaradásához is. Ezt segíti egy itt tájidegen akácos állomány cseréje, ami már a projekt elején megtörtént. Az újonnan létrehozott leendő erdőt a telepített csemetékből fejlődő kocsányos tölgy, madárcseresznye és további őshonos kísérőfajok alkotják. Az erdő fiatalabb részeibe kikerült 51 denevérodú és 3 feketególya-műfészek szintén a természet javát szolgálják.

A szakértők választása ezen kívül a Dráva mentén lefelé haladva a Heresznye melletti mellékágra esett, hogy újra életre keljen, azt víz járja át az év jelentős részében. A folyók nem tudnak szabadon folyni a korábbi szabályozások miatt, a mellékágak képződése pedig ma már ritka, ezért kulcsfontosságú a meglévők helyreállítása. A horvát és magyar területet is érintő monumentális munka eredményeképpen javul a környező területek vízellátása, de a folyó medrébe visszajuttatott hordalék a Dráva hordalékháztartására is jótékony hatással van.

Szintén a folyó szabad folyását segítik elő a Felsőszentmárton és Vejti mellett magvalósult munkalátok, amelyek során korábban telepített, mára elavult folyamszabályozási kőműveket bontottak vissza. A beavatkozások eredményeként szintén javult az érintett mellékág és a Dráva parti részeinek vízellátása.

A tudás átadása

A szakértők különös hangsúlyt fektettek arra, hogy az eredményeket és az árterek, folyók fontosságát a széles közönség is megismerje. A legkisebbek gyerektáborokban vehettek részt a Lankóci-erdőben és a Dráva partján, a középiskolások tematikus részvételi színházi előadásokba kapcsolódhattak be, az egyetemisták számára oktatási segédanyag készült, és terepgyakorlatokon ismerhették meg a WiseDrava LIFE projekthelyszíneit. Mindezek mellett megújult a Drávaszentesen található Dráva-kiállítás is.

Az elmúlt évtizedekben szakértőként is rengeteget megtudhattunk a Dráváról, ez a projekt azonban olyan mértékben bővítette a tudásunkat, ami hatalmas ugrást jelent a folyó és ártere megóvása szempontjából. Ezt a muníciót és a kialakult kapcsolatok nyújtotta lehetőségeket kihasználva látjuk, hogy a projekt egy olyan kiterjedt együttműködésben folytatódik, mely még hosszú évekig, évtizedekig meghatározza a Dráva és vidékének jövőjét, ember és természet harmóniáját a régióban – mondta Barina Zoltán, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője, a projekt menedzsere.

Ajánlott tartalom

Agrárminisztérium: a magyar gazdák és az agrárium szolgálatában az Agrárközgazdasági Intézet

Minden ágazatnak és ezen belül minden szakpolitikának, minden minisztériumnak szüksége van egy olyan tudásbázisú intézményre, mint az Agrárközgazdasági Intézet, ami a tudásnak minden elemét magas szinten műveli az adatgyűjtéstől a társadalmasításig - mondta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium (AM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten, az 2024. évi Gazdálkodás és AKI70 konferencián az AM tájékoztatása szerint.