Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Ha nem változnak a jelenlegi fogyasztói igények, 2050-re 33 milliárd tonnával nő a világszerte gyártott műanyagtermékek mennyisége.
Ennyivel 2,75 milliárd kukásautót lehetne megtölteni, amelyek sorba állítva nyolcszázszor érnék körül az Egyenlítőt. A foszladozó, mérgező műanyagokat a mi szervezetünk is felszívja szépen lassan. Miért legyen veszélyes hulladék a műanyag?
A műanyaghulladék egyre növekvő mennyisége nem pusztán fizikailag veszélyezteti az élőhelyeket. A műanyagok mérgező összetevőket tartalmazhatnak, de a rajtuk megtapadt vegyületek is veszélyesek lehetnek. Ennek ellenére a sokféle műanyag a világ legtöbb országában egyszerű háztartási szilárd hulladéknak minősül, vagyis nem szükséges elkülöníteni a zömmel komposztálható szeméttől. “Ha bizonyos műanyagokat a hatóságok veszélyes hulladéknak minősítenének, az erre hivatott környezetvédelmi szervezeteknek lehetősége nyílna a szennyezett élőhelyek rehabilitációjára, valamint elejét vehetnénk a hulladék felhalmozódásának. Mindez lökést adna az új műanyagok kifejlesztésének, hogy biztonságosra cserélhessük a veszélyes anyagokat” – összegezte amerikai, görög és japán kutatótársai megállapításait Chelsea Rochman, a Kaliforniai Egyetem tengerbiológus doktorandusza és Mark Anthony Browne, az amerikai Nemzeti Ökológiai Elemző Központ ökológusa a Nature véleményrovatában. A kutatócsoport publikálás előtt álló felmérése szerint a műanyaghulladékokon kimutatható azoknak a vegyületeknek a 78 százaléka, amelyeket kiemelten veszélyesnek sorolt be az Amerikai Környezetvédelmi Hatóság (EPA). Az Európai Unió szabályozása alapján hasonlónak minősített kemikáliák 61 százaléka szintén ott van a szemétben.
A mikroszkopikus részecskék az igazán veszélyesek
A műanyaghulladék nemcsak a közismert nagy csendes-óceáni szemétsziget formájában fenyegeti a természetet, és nem csupán a világtengerekben. A műanyag a teljes ökoszisztémára veszélyes, beleértve a szárazföldi állatokat és növényeket – ráadásul az apró darabkák még inkább mérgezőek lehetnek, mint a nagyobbak.
A Plastiki, a műanyagpalackokból épített földkerülő hajó
Ahogy mind parányibb részekre esik szét a műanyag, úgy nő a valószínűsége, hogy bekerül a táplálékláncba. Több kísérlet is igazolta, hogy a halak, a gerinctelenek tápcsatornájából felszívódnak a műszálas kelmékből és szintetikus tisztítószerekből származó mikroszkopikus műanyagdarabkák, beépülnek a sejtekbe, és károsítják őket. A műanyag csípő- és térdprotézissel élő embereknél is megzavarhatják a sejtműködést a kopással leszakadó műanyagdarabkák, és szövetelhalást okozhatnak – hívja fel a figyelmet a kutatócsoport. A hétköznapi műanyagok sem ártatlanok – figyelmeztetnek a kutatók. A bevásárlószatyrok alapanyagául szolgáló polietilén hordozóként terjeszti a mérgező vagy csak rendkívül lassan lebomló vegyületeket. A tengeri üledékhez képest százszor, az óceán vizéhez képest egymilliószor több biszfenol-A (BPA) mutatható ki például egy szennyezett műanyag szatyor felületén. A BPA-t polikarbonát palackok, ételtároló dobozok gyártásakor használják, de összetevője annak az epoxigyantának, amellyel például a konzervdobozokat bélelik ki. Feltételezések szerint gyermekkorban károsan befolyásolhatja az agy és más szervek fejlődését, valamint növeli egyes ivarszervi rákfajták felnőttkori kockázatát. A kutatók tengeri madarakat vizsgáltak: amelyek gyomrában műanyagmaradványt találtak, azok vérében 300 százalékkal nagyobb volt a BPA-koncentráció, mint azokéban, amelyek nem nyeltek le műanyaghulladékot.
Egyaránt meg kell tisztítani tengert és szárazföldet
Évtizedek óta gond a műanyaghulladékok kezelése, de az óceánokba jutó mennyiség nem csökken a 134 ország által aláírt egyezmények dacára. Például a Csendes-óceán északi térségében immár két nagyságrenddel nőtt a mikroméretű műanyagszennyezés mértéke. A kutatók tudomása szerint ráadásul eddig semmilyen nemzetközi megállapodás nem született a szárazföldön elhelyezett hulladékról.
A teljes cikk itt olvasható.