Bőrünkön át szívjuk magunkba a műanyagmérget

Ha nem változnak a jelenlegi fogyasztói igények, 2050-re 33 milliárd tonnával nő a világszerte gyártott műanyagtermékek mennyisége.

Ennyivel 2,75 milliárd kukásautót lehetne megtölteni, amelyek sorba állítva nyolcszázszor érnék körül az Egyenlítőt. A foszladozó, mérgező műanyagokat a mi szervezetünk is felszívja szépen lassan. Miért legyen veszélyes hulladék a műanyag?

A műanyaghulladék egyre növekvő mennyisége nem pusztán fizikailag veszélyezteti az élőhelyeket. A műanyagok mérgező összetevőket tartalmazhatnak, de a rajtuk megtapadt vegyületek is veszélyesek lehetnek. Ennek ellenére a sokféle műanyag a világ legtöbb országában egyszerű háztartási szilárd hulladéknak minősül, vagyis nem szükséges elkülöníteni a zömmel komposztálható szeméttől. “Ha bizonyos műanyagokat a hatóságok veszélyes hulladéknak minősítenének, az erre hivatott környezetvédelmi szervezeteknek lehetősége nyílna a szennyezett élőhelyek rehabilitációjára, valamint elejét vehetnénk a hulladék felhalmozódásának. Mindez lökést adna az új műanyagok kifejlesztésének, hogy biztonságosra cserélhessük a veszélyes anyagokat” – összegezte amerikai, görög és japán kutatótársai megállapításait Chelsea Rochman, a Kaliforniai Egyetem tengerbiológus doktorandusza és Mark Anthony Browne, az amerikai Nemzeti Ökológiai Elemző Központ ökológusa a Nature véleményrovatában. A kutatócsoport publikálás előtt álló felmérése szerint a műanyaghulladékokon kimutatható azoknak a vegyületeknek a 78 százaléka, amelyeket kiemelten veszélyesnek sorolt be az Amerikai Környezetvédelmi Hatóság (EPA). Az Európai Unió szabályozása alapján hasonlónak minősített kemikáliák 61 százaléka szintén ott van a szemétben.

A mikroszkopikus részecskék az igazán veszélyesek
A műanyaghulladék nemcsak a közismert nagy csendes-óceáni szemétsziget formájában fenyegeti a természetet, és nem csupán a világtengerekben. A műanyag a teljes ökoszisztémára veszélyes, beleértve a szárazföldi állatokat és növényeket – ráadásul az apró darabkák még inkább mérgezőek lehetnek, mint a nagyobbak.

A Plastiki, a műanyagpalackokból épített földkerülő hajó
Ahogy mind parányibb részekre esik szét a műanyag, úgy nő a valószínűsége, hogy bekerül a táplálékláncba. Több kísérlet is igazolta, hogy a halak, a gerinctelenek tápcsatornájából felszívódnak a műszálas kelmékből és szintetikus tisztítószerekből származó mikroszkopikus műanyagdarabkák, beépülnek a sejtekbe, és károsítják őket. A műanyag csípő- és térdprotézissel élő embereknél is megzavarhatják a sejtműködést a kopással leszakadó műanyagdarabkák, és szövetelhalást okozhatnak – hívja fel a figyelmet a kutatócsoport. A hétköznapi műanyagok sem ártatlanok – figyelmeztetnek a kutatók. A bevásárlószatyrok alapanyagául szolgáló polietilén hordozóként terjeszti a mérgező vagy csak rendkívül lassan lebomló vegyületeket. A tengeri üledékhez képest százszor, az óceán vizéhez képest egymilliószor több biszfenol-A (BPA) mutatható ki például egy szennyezett műanyag szatyor felületén. A BPA-t polikarbonát palackok, ételtároló dobozok gyártásakor használják, de összetevője annak az epoxigyantának, amellyel például a konzervdobozokat bélelik ki. Feltételezések szerint gyermekkorban károsan befolyásolhatja az agy és más szervek fejlődését, valamint növeli egyes ivarszervi rákfajták felnőttkori kockázatát. A kutatók tengeri madarakat vizsgáltak: amelyek gyomrában műanyagmaradványt találtak, azok vérében 300 százalékkal nagyobb volt a BPA-koncentráció, mint azokéban, amelyek nem nyeltek le műanyaghulladékot.
Egyaránt meg kell tisztítani tengert és szárazföldet
Évtizedek óta gond a műanyaghulladékok kezelése, de az óceánokba jutó mennyiség nem csökken a 134 ország által aláírt egyezmények dacára. Például a Csendes-óceán északi térségében immár két nagyságrenddel nőtt a mikroméretű műanyagszennyezés mértéke. A kutatók tudomása szerint ráadásul eddig semmilyen nemzetközi megállapodás nem született a szárazföldön elhelyezett hulladékról.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Gaemi tájfun: a legmagasabb riasztás van érvényben Kínában

A kínai meteorológiai központ szerdán, idén először a legmagasabb szintű, vörös riasztást adta ki az ország felé közelítő Gaemi tájfunra, Tajvanon pedig több helyen is bezárták az üzleteket, iskolákat, több száz légi járatot töröltek, és több ezer embert evakuáltak az érintett térségekben.