Brüsszel is helyért könyököl az Északi-sarknál

Az Európai Unió növeli hozzájárulását az északi-sarki együttműködéshez, jelentette ki Štefan Füle bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos április 17-én, az Európai Parlament strasbourgi ülésén.

A bővítési és szomszédságpolitikai biztos kiemelte, hogy az EU költött legtöbbet, évi húszmillió eurót kutatásra a sarkköri régióban, fejlesztésekre pedig egymilliárd, a tagállami hozzájárulásokat is beleszámítva kétmilliárd eurót. Az EU azonban tovább szeretne lépni három kulcsszó, a tudás, a felelősség és az elkötelezettség mentén. Ennek jegyében többek között megvizsgálják egy Európai Arktiszi Információs Központ létrehozásának megvalósíthatóságát, és találkozókat szerveznek a helyi őslakosokkal is – olvasható az MKI EU Navigátor hírlevelében

Štefan Füle felhívta rá a figyelmet, hogy a nyolctagú – köztük három EU-tagállamot, Dániát, Finnországot és Svédországot tömörítő – Arktiszi Tanács a következő hónapban dönt az EU állandó megfigyelői státuszra irányuló kérelmének az elbírálásáról. „Bízunk benne, hogy az Atlanti Tanács méltányos döntésre jut majd, elismerve a jelentős hozzájárulást, amelyet az Európai Unió hozhat a tanács munkájához” – jelentette ki a biztos. Az EU 2009-ben nyújtotta be igényét állandó megfigyelői státuszért, de azt azóta több ülésen sem fogadták el. A kérelem két fő ellenzője Oroszország és Kanada – utóbbi főként a fókatermékek 2009-es EU-szintű betiltása miatt.

Az északi sarkkört egyre nagyobb nemzetközi figyelem övezi, mivel a globális felmelegedésnek köszönhetően új hajóutak nyílhatnak meg a térségben, valamint az eddig érintetlen energiahordozóihoz és nyersanyagaihoz is könnyebbé válik a hozzáférés. Štefan Füle beszéde két nappal azután hangzott el, hogy az EU-tagjelölt Izland – első európai országként – szabadkereskedelmi egyezményt írt alá Kínával. Izland ez alkalomból megerősítette, hogy támogatja Kína jelentkezését állandó megfigyelő státuszért az Arktiszi Tanácsban. Az ázsiai nagyhatalom kérelméről is a jövő hónapban szavaznak.

A teljes cikk itt olvashtó.

Brüsszel is helyért könyököl az Északi-sarknál
Az Európai Unió növeli hozzájárulását az északi-sarki együttműködéshez, jelentette ki Štefan Füle bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos április 17-én, az Európai Parlament strasbourgi ülésén. A bővítési és szomszédságpolitikai biztos kiemelte, hogy az EU költött legtöbbet, évi húszmillió eurót kutatásra a sarkköri régióban, fejlesztésekre pedig egymilliárd, a tagállami hozzájárulásokat is beleszámítva kétmilliárd eurót. Az EU azonban tovább szeretne lépni három kulcsszó, a tudás, a felelősség és az elkötelezettség mentén. Ennek jegyében többek között megvizsgálják egy Európai Arktiszi Információs Központ létrehozásának megvalósíthatóságát, és találkozókat szerveznek a helyi őslakosokkal is – olvasható az MKI EU Navigátor hírlevelében

Štefan Füle felhívta rá a figyelmet, hogy a nyolctagú – köztük három EU-tagállamot, Dániát, Finnországot és Svédországot tömörítő – Arktiszi Tanács a következő hónapban dönt az EU állandó megfigyelői státuszra irányuló kérelmének az elbírálásáról. „Bízunk benne, hogy az Atlanti Tanács méltányos döntésre jut majd, elismerve a jelentős hozzájárulást, amelyet az Európai Unió hozhat a tanács munkájához” – jelentette ki a biztos. Az EU 2009-ben nyújtotta be igényét állandó megfigyelői státuszért, de azt azóta több ülésen sem fogadták el. A kérelem két fő ellenzője Oroszország és Kanada – utóbbi főként a fókatermékek 2009-es EU-szintű betiltása miatt.

Az északi sarkkört egyre nagyobb nemzetközi figyelem övezi, mivel a globális felmelegedésnek köszönhetően új hajóutak nyílhatnak meg a térségben, valamint az eddig érintetlen energiahordozóihoz és nyersanyagaihoz is könnyebbé válik a hozzáférés. Štefan Füle beszéde két nappal azután hangzott el, hogy az EU-tagjelölt Izland – első európai országként – szabadkereskedelmi egyezményt írt alá Kínával. Izland ez alkalomból megerősítette, hogy támogatja Kína jelentkezését állandó megfigyelő státuszért az Arktiszi Tanácsban. Az ázsiai nagyhatalom kérelméről is a jövő hónapban szavaznak.
A teljes cikk itt olvashtó.

Ajánlott tartalom

V. Németh Zsolt: 200 milliárd forint értékben hajtottak végre víziközműveket érintő beruházásokat idén

Kétszázmilliárd forintos nagyságrendben hajtottak végre víziközművekkel kapcsolatos beruházásokat idén, ennek mintegy fele rekonstrukció volt - közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) vízgazdálkodásért felelős államtitkára kedden Szolnokon, ahol a Nemzeti Vízművek Zrt. üzembiztonsági raktárát és havária-eszközparkját adták át.