Brüsszelnek is szemet szúrt a magyar energiapazarlás

Az EU Bizottság országspecifikus ajánlása szerint hazánknak komoly lépéseket kell tenni az energiahatékonyság javítására. Az ajánlásokkal ellentétes célokra eztán nincs uniós forrás.

„A magyar háztartások energiaintenzitása jelenleg uniós szinten a legmagasabbak közé tartozik”, állapítja meg a bizottság a június elején megjelent Magyarországra vonatkozó országspecifikus ajánlásában. Egyúttal javasolja, hogy tegyünk komoly lépéseket az energiahatékonyság javítására, különös tekintettel a lakóépületek fejlesztésére. Az országspecifikus ajánlások súlyát az is jelzi, hogy a jövőben nem lehet olyan projektre uniós forrást felhasználni, amely ezekkel szembemegy.

Az épületek Európa teljes energiafelhasználásának 40 százalékát teszik ki, pedig a házak felújításával, renoválásával 2030-ra a gázfelhasználás 60 százalékát meg lehetne spórolni.

Megdöbbentő adat, hogy egy átlag magyar háztartás egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása csaknem az uniós átlag kétszerese. A magyar háztartások energiaszegénységét tehát nem önmagában a jövedelmekhez képest magas energiaárak okozzák (egy átlag magyar háztartás jövedelme 16 százalékát fizeti ki rezsire, dupláját az európainak), hanem jelentős részben a huzatos ablakok, szigeteletlen falak, és öreg kazánok.

„Az energiahatékonyság nem más, mint hazánk legnagyobb gázlelőhelye: az épületek szigetelésével, az ablakok és kazánok lecserélésével rengeteg importgázt válthat ki az ország. Az erre fordított pénz ráadásul nem hagyja el az országot, hanem itt teremt új munkahelyeket, miközben a fogyasztás csökkenésével a rezsit is mérsékli. A bizottság tehát csupa olyasmit javasol, ami a magyar embereknek is érdekében áll” – magyarázta Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője.

Magyarországon egyelőre hiányoznak a széles körben és tartósan elérhető, állami energiahatékonysági finanszírozási programok. Komoly mulasztásban van az Energiahatékonysági Irányelv egyes elemeinek megvalósítása is; nem ismert például, hogy az irányelvben előírt 1,5 százalékos szolgáltatói energiamegtakarítás érdekében mit tervez a kormány, hogy a 2013 nyarára ígért épületfelújítási stratégia, illetve a 2014 februárja tervezett Panel III program miért késik.

forrás: hvg.hu

Ajánlott tartalom

Steiner Attila: az energetikai átmenet alapja a modern villamosenergia-hálózatok kiépítése

A modern villamosenergia-hálózatok kiépítése az egész Európai Unió energetikai átmenetének alapját képezi - mondta Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára az EU-elnökség keretében rendezett konferencián hétfőn Budapesten.