Rekordmennyiségű mikroműanyagot talált a WWF a Földközi-tenger vizében.

Brutális mennyiségű mikroműanyagot találtak a Földközi-tengerben

Rekordmennyiségű mikroműanyagot talált a WWF a Földközi-tenger vizében.

Áll a Természetvédelmi Világszervezet pénteken publikált (és az MTI által szemlézett) jelentésében. A jelentés megállapításai egybecsengneka Greenpeace tavalyi, globális léptékű kutatásával. Az apró műanyagrészecskék koncentrációja csaknem négyszer akkora, mint a Csendes-óceán északi részén: négyzetkilométerenként csaknem 1,25 millió részecske van a vízben. A WWF adatai szerint a Földközi-tenger a tengeri szemét hatodik legnagyobb gyűjtőterülete. A Föld vizének egy százalékát jelenti, de a világ egészét nézve a vizekben megtalálható mikroműanyag 7 százalékát tartalmazza. A Földközi-tenger állatvilágára jelentős hatással van a szennyezés. Erre a WWF több példát is felhozott:

  • a tonhalak és kardhalak 18 százalékának gyomrában megtalálható műanyag, elsősorban celofán és PET.
  • a tenger északnyugati részén lévő Pelagos természetvédelmi területen a planktonok több mint 56 százaléka súlyosan szennyezett.
  • a barázdásbálnák, amelyek a vizet sziláikon átszűrve táplálkoznak, ezen a védett területen csaknem ötször nagyobb mértékben terheltek káros anyagokkal, mint a kevésbé szennyezett területeken.

A Földközi-tenger térségében 150 millió ember él, akik évente fejenként 208-760 kilogramm szemetet termelnek. Ennek 95 százaléka műanyag, amely főként Törökországból és Spanyolországból származik. A sorban Olaszország, Egyiptom és Franciaország következik a szemétmennyiség származását tekintve. Ráadásul a nyári hónapokban az évi 320 millió turista 40 százalékkal növeli a tengerek szemétterheltségét, írta az index.hu.

A Földközi-tenger partvidéke szinte teljesen lakott, így az a veszély fenyegeti a tengert, hogy műanyagcsapdává válik. A tenger közelében nem biztosítottak a hulladékdepók, a folyóknál lévő illegális szemétlerakók miatt is rengeteg műanyag szemét kerül a tengerbe – sorolta a problémákat ki Axel Hein, a WWF Ausztria tengerbiológusa. A probléma fő okozója, hogy a legtöbb partvidéki országban hiányos a hulladékgazdálkodás. A folyók – elsősorban a Nílus, a Pó, az Ebro és a török Ceyhan és Seyhan – ezért a szemetet egyenesen a tengerbe szállítják, Hein kifejtette, hogy a turisztikai szektorban gondoskodni kell a célállomások infrastruktúrájának fejlesztéséről, a hoteleknek és hajóknak hatékony belső szemétgyűjtő rendszert kell kialakítaniuk és a hulladékot teljes mértékben szelektálniuk kell.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.