Budapest nyerte el az Európai Unió úgynevezett mobilitási hetének tavalyi fődíját, miután egy független szakértőkből álló bírálóbizottság szerint a magyar főváros tett a legtöbbet azért, hogy a lakosság figyelmét a közlekedés légszennyező hatására és a környezetkímélő közlekedési alternatívákra irányítsa.

Budapest nyerte el a környezetkímélő közlekedésért járó EU-díjat

Budapest nyerte el az Európai Unió úgynevezett mobilitási hetének tavalyi fődíját, miután egy független szakértőkből álló bírálóbizottság szerint a magyar főváros tett a legtöbbet azért, hogy a lakosság figyelmét a közlekedés légszennyező hatására és a környezetkímélő közlekedési alternatívákra irányítsa.

A döntést hétfőn este Brüsszelben bejelentve az Európai Bizottság emlékeztetett arra, hogy Budapest a fenntartható közlekedés ügyét számos hosszú távra szóló intézkedéssel is támogatja. Ezek között említette a belvárosi sétálóövezet kiterjesztését, a városközpontban a parkolási díjak megemelését, a városi sínpályás közlekedés fejlesztését, a kerékpárút-hálózat bővítését vagy az úgynevezett P+R – tömegközlekedési csatlakozáshoz igazított parkolási – lehetőségek kiépítését.

A bírálók külön méltatták, hogy a fővárosban tavaly helyi művészekkel és szervezetekkel karöltve színes programkínálattal népszerűsítették a fenntartható városi közlekedést: két egymást követő napot autómentessé nyilvánítottak, neves közreműködők részvételével úgynevezett eljutási versenyen igazolták a tömegközlekedés hatékonyságát, szabadtéri kiállításon tiszta és energiahatékony közlekedési járműveket mutattak be, konferenciát tartottak a levegőminőségről és a zajtérképek készítéséről, valamint megrendezték a sétálóutcák napját, belvárosi és Duna-parti sétára buzdítva a városlakókat. Az esemény hetében Budapest lezárta a forgalom elöl belvárosi körútjait, ezzel mintegy negyedével csökkentve az átmenő forgalmat – emlékeztetett a brüsszeli bizottság.

A fővárosi önkormányzat a kerületekkel együttműködve a kezdetektől fogva elkötelezettje a közlekedési alternatívák keresésének. Az elismerés a környezettudatos magatartás kiemelt szerepére irányítja a figyelmet – hangsúlyozta a díjelnyerése kapcsán kiadott közleményében Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes.

Gonczlik Tamás, a főváros környezetvédelmi ügyosztályának vezetője a díjátadás után Brüsszelben úgy nyilatkozott, az elismerés annak is köszönhető, hogy a város lakossága is nagy figyelmet fordított a rendezvénysorozatra. Ő is megerősítette, hogy a város vezetői kiemelt kérdésnek tekintik a környezetvédelmet, azon belül is a környezetvédelmet és a levegőtisztaságot.  Mint mondta, ez a siker is alátámasztja azt a törekvést, hogy a közlekedés fejlesztése a villamos vontatású és a kötöttpályás irányba kell, hogy elmozduljon.

Budapest mellett a portugáliai Almada és Zágráb volt még esélyes a fődíjra, de a magyar főváros olyan pályázókat is megelőzött, mint a spanyolországi Burgos, Murcia és Ponferrada, az írországi Cork és Galway megye, Krakkó és a franciaországi La Rochelle.

Az Európai Mobilitási Hét tavaly 2102 városban és településen közel 218 millió lakost mozgatott meg az Unió határain innen és túl a Tiszta levegőt mindenkinek! mottó jegyében. Mint Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi EU-biztos fogalmazott a hétfői díjátadás alkalmából, “az Európai Mobilitási Hét kézzelfogható eredményeket hoz a városainkban és falvainkban tapasztalható légszennyezés, valamint az egyéni közlekedéssel járó forgalmi dugók és zajártalmak kezelésében”.

Hétfőn jelentették be Brüsszelben az európai uniós zöld (környezetvédő) főváros újonnan alapított díjának első nyerteseit is. Ezt Stockholm és Hamburg kapta, így jövőre a svéd főváros, 2011-ben pedig a német kikötőváros lesz az unióban e cím tulajdonosa.

Olyan díjról van szó, amely arra bátorítja a városokat, hogy a környezetvédelmet fokozatosan a várostervezésbe illesztve növeljék a városi élet minőségét és színvonalát – emlékeztetett közleményében az uniós “kormány”.

Ajánlott tartalom

Pusztuló lucfenyvesek helyére 370 ezer őshonos fát ültettek az Őrségi Nemzeti Parkban

Huszonhat hektár pusztuló lucfenyvest számoltak fel, helyettük 370 ezer darab, őshonosnak számító fa csemetéjét ültették el, fa- és cserjefajokban bővelkedő erdősítéseket hoztak létre az Őrségi Nemzeti Parkban; a két éven át zajló, most záruló természetvédelmi projekt megvalósításához az Európai Unió több mint 408 millió forint vissza nem térítendő pályázati támogatást nyújtott - tájékoztatta a nemzeti park igazgatósága szerdán közleményben az MTI-t.