Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A klímaváltás negatív hatásai fokozottan jelentkeznek Budapesten, ahol a naptól felforrósodó betonrengeteg következtében nyaranta egyre gyakrabban az egészséget erősen próbára tevő szubtrópusi klíma alakul ki, ezért is indokolt a panelprogramot kiterjeszteni zöldfelület növelésére – közölte a Zöldtetőépítők Országos Szövetségének elnöke szerdán az MTI-vel.
Bellavics László elmondta, hogy a fővárosban a nemzetközileg előírt, átlag 25 helyett csupán 15 négyzetméter az egy lakosra jutó zöldterület, néhány belső kerületben pedig ez az arány még az 1 négyzetmétert sem éri el. Pedig a növényi légzés hőelvonással jár és hűti a környezetet. Ugyanakkor egy friss német kutatási eredmény szerint az allergiáért csak kis mértékben a pollen a felelős, nagyobb részt az aszfaltról a termikus hősugárzás következtében felszálló finom por okolható. E sokaknak az életét megkeserítő por egy részét is megkötné a több zöld – állítja a szakember.
A házak között megrekedt forró levegőtől kialakuló szubtrópusi klímában e kritikus napokon a halálozási szám is hirtelen megugrik. Ráadásul mind gyakrabban lép fel – nemcsak Budapesten, hanem más nagyvárosokban is – az úgynevezett hőszigeteffektus. Az új természeti jelenség lényege, hogy a napenergiától felmelegedő aszfalttömegről a forró levegő felszáll a magasba, ahol keveredik a hideg légtömeggel. Ez pedig zivatart idéz elő. A hirtelen lezúduló nagymennyiségű csapadékot viszont a csatornarendszer képtelen befogadni, ami közlekedési káoszokhoz vezet. Ellenben a zöld háztetők – a szakember szerint – a csapadék egy részét megkötik és eleve gátolják az effektus kialakulását. Ezért több országban például a csatornadíjak csökkentésével ösztönzik a zöldtetők kialakítását.
A fővárosban és az agglomerációban hozzávetően 1,5-2 millió négyzetméternyi, növényzettel eddig beültetett felület kompenzálja némiképp a természettől elvett fákat, ligeteket. Az igazi változást azonban a panelházak tetejének zöldítése jelenthet. A nagy UV-sugárzásnak, téli fagyoknak kitett lapos tető hagyományos hőszigetelése legfeljebb 16 évet bír ki, szemben a földréteggel bevont, fűvel, különféle szárazságtűrő növénnyel beültetett új megoldással, amely 40-50 évvel kitolja a födém élettartamát. A tetőn a zöld, akár a fejen a sapka, télen tartja a meleget, nyáron hűt. Ezzel is indokolható az épületek energiahatékonysága növelését célzó, a szaktárca által készülő Klímabarát Otthon és Klímabarát Intézmény elnevezésű programba a támogatási keretet zöldtető építésre is kiterjeszteni. Az erre kidolgozott szakmai javaslatot a szövetség megküldi a környezetvédelmi minisztériumnak felhasználásra – hívta fel a figyelmet Bellavics László.