CEU-s professzor is előadó a Koppenhágai Klímacsúcson

Ürge-Vorsatz professzor Jan Vapaavuori, Finnország Lakásügyi Minisztere és Achim Steiner, az ENSZ főtitkár helyettese után a klímának az építkezésekben és felújításokban játszott szerepével kapcsolatos legutóbbi kutatások eredményeit ismertette a nemzetközi döntéshozókkal.

A világ politikai döntéshozói és vezető tudósaival együtt Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-európai Egyetem (CEU) Éghajlat- és Fenntartható Energiapolitikai  Kutatóközpontjának (3CSEP) igazgatója / a Közép-európai Egyetem Környezettudomány és Környezetpolitika Tanszékének professzora / a 2007-ben megosztott Nobel-békedíjban részesült IPCC Negyedik Értékelő Jelentésének kordináló vezető szerzője is az előadók között volt a COP15 Koppenhágai Klímacsúcson. A professzorasszony a Részes Felek Konferenciáján („Conferences of the Parties” – COP15) szólalt fel, mely az „Épületek számítanak az éghajlatnak” címmel az épületek és építkezések  alacsony karbonkibocsátásával kapcsolatos politikákkal foglalkozott. Ez a szektor óriási lehetőségeket rejt a karboncsökkentés terén, mivel az energia majdnem 40%-át épületekben használják fel.

Előadásában, melynek címe „Mennyiben segíthetnek az épületek a klímaváltozás csökkentésében?” arra hívta fel a figyelmet, hogy az épületek kulcsfontossággal bírnak a klímaválozás elleni küdelemben kitűzött ambiciózus célmutatók eléréséhez. Kiemelte, hogy az építkezésen kívül kevés más szektor képes olyan mértékű kibocsátáscsökkentésre, mint amelyre a világnak szüksége van az alacsony hőmérsékletemelkedésű klímastabilizáláshoz. A professzorasszony elmagyarázta, hogy az építkezési és építészeti tudás és innováció („know-how”) az utóbbi időben sokat fejlődött, így az összes klímazónában lehetségessé vált a szokásos gyakorlathoz képest a 60-90%-os energiamegtakarítás. Előadásában más érdekességeket is megosztott a hallgatósággal: az IPCC (Klímaváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület) adatai alapján 2030-ban az épületekkel kapcsolatos kibocsátás világviszonylatban megmarad az energia által kibocsátott CO2 körülbelül egyharmadának, tehát 2030-ra világszerte az építési szektorban rejlik majd a legnagyobb alacsonyköltségű potenciál. Az egészségügyi kérdésekkel kapcsolatban Ürge-Vorsatz professzor elmondta, hogy majdnem kétmillió ember hal meg a világon évente az épületeken belüli rossz levegőminőségtől, valamint hogy a jobb épületek akár 20%-al is csökkentik az influenza ésmegfázás előfordulását.

Miután ismertette a lehetőségeket, Ürge-Vorsatz professzor hangsúlyt helyezett egy rizikófaktorra is: az úgy nevezett „bezárás („lock-in”) effektus” arra utal, hogy a nem legkorszerűbb felújítási módokat használva magas-kibocsátású jövőbe „zárjuk be magunkatt” évtizedekre. Például, a legtöbb épületfelújítás Magyarországon körülbelül, de maximum, 30% energiát takarít meg. Azonban ha az éghajlatmérséklés szempontjából leghatékonyabb módszereket alkalmaznák, az energia megtakarítást akár 85%-ra is fel kellene emelni. Ilyen helytelen felújítási mód az éghajlatváltozás terén magában hordozza annak a veszélyét, hogy a 2005-ös kibocsátások 40%-át zároljuk 2050-ig, amely veszélyezteti az erre az évre valószínűleg kitűzendő célt, miszerint 80% körüli szintet kell elérnünk. Ahogy a professzorasszony fogalmazott: „Bezárjuk a világot egy magas energiahasználatú jövőbe”.

Ürge-Vorsatz professzor előadását néhány pozitív fejleménnyel zárta az alacsony szénfelhasználású környezetre vonatkozó rendeletekkel kapcsolatban, mint amilyenek például a Globális Energia Értékelés („Global Energy Assesment”- GEA) irányításával születő új forgatókönyvek. Az ENSZ Környezetbarát Épület és Klímaprogramjával („United Nations Environmental Policy for Sustainable Buildings Initiative” – UNEP SBCI) közösen támogatva az enyhítés lehetőségeinek értékelésére egy új módszert használnak, melyben az épületeket komplex egységekként kezelik és nem önálló részek összegeként. Igy az építőipar egy évtizednyi átalakulását követően jelentős energia takarítható meg, ami nagy nyereség lenne Magyarország számára is, ahol a teljes kibocsátás fele az épületekből származik.

Az előadások videói elérhetőek a http://www.se2009.eu/1.26268 oldalon Ürge-Vorsatz professzor előadásával együtt.

Ajánlott tartalom

V. Németh Zsolt: 200 milliárd forint értékben hajtottak végre víziközműveket érintő beruházásokat idén

Kétszázmilliárd forintos nagyságrendben hajtottak végre víziközművekkel kapcsolatos beruházásokat idén, ennek mintegy fele rekonstrukció volt - közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) vízgazdálkodásért felelős államtitkára kedden Szolnokon, ahol a Nemzeti Vízművek Zrt. üzembiztonsági raktárát és havária-eszközparkját adták át.