Civil szervezetek a klímatörvény támogatására buzdítanak

Harminc környezetvédő és szociális civil szervezet aláírásgyűjtést kezdeményezett az éghajlatvédelmi kerettörvény mielőbbi parlamenti elfogadása érdekében.

A törvényt a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács képviselő tagjai pénteken benyújtották a Parlamentben.

A Magyar Természetvédők Szövetsége 2008-ban kezdeményezte egy klímatörvény megalkotását. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) – a Parlament 2009. júniusi határozata értelmében – elkészítette a törvény tervezetét, amelyet pénteken nyújtottak be az Országgyűlésnek az NFFT parlamenti képviselő tagjai.

Harminc környezetvédő, szociális és más civil szervezet aláírásgyűjtést indított a törvény támogatására. Levelükhöz 2010. február 11-ig várják a civil szervezetek csatlakozását, amelyet az országgyűlési képviselők számára fognak eljuttatni.

A társadalmi szervezetek szerint az éghajlatváltozás elleni küzdelem csak az egyik ok, amiért a törvényre szükség van. Magyarországnak sürgősen lépnie kell, hogy szabaduljon a fosszilis energiafüggés (kőolaj, szén, földgáz) szorításából. A kőolajárak várható növekedése miatt minden társadalmi réteg elemi érdeke, hogy csökkenteni tudja az energiafelhasználást. A világ az elkövetkező években radikálisan meg fog változni, az ehhez való alkalmazkodást Magyarországnak most kell elkezdenie.

A civilek azért is támogatják az éghajlatvédelmi kerettörvényt, mert az olyan támogató rendszereket határoz meg, amelyek egyaránt lehetőséget kínálnak a legszegényebbeknek, a lakosság széles rétegeinek, az intézményeknek és a vállalkozásoknak az energiatakarékossági beruházásokhoz. Az intézkedések egyben segítik a gazdaság élénkítését, a foglalkoztatottság növelését és a társadalmi igazságosságot.

“Mutassuk meg a világnak, hogy a magyar politikusok képesek egyetértésben cselekedni a jövő érdekében és nem hasonlóak a koppenhágai Klímacsúcs bukott tárgyalóihoz! Nincs időnk várni. Ezért kérjük a parlamenti pártokat, hogy még ebben a parlamenti ciklusban konszenzussal fogadják el az éghajlatvédelmi törvényt” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelmi csoportvezetője.

“Senki nem vitatja, hogy mindenkit megillet az egészséges környezethez való jog. De könnyen belátható, hogy a társadalom felsőbb rétegeiben sajnos többet tesznek e környezet károsításáért, feléléséért, mint a társadalom alsóbb rétegeiben. S mivel Arisztotelész óta azt is tudjuk, hogy „egyenlőtlenekkel egyenlően bánni a legnagyobb igazságtalanság”, ezért szociális munkásként, az Éghajlatvédelmi Kerettörvénytől azt várom – és ezért támogatom a javaslatot –, hogy a társadalmi igazságosság elve mentén hozzájáruljon a társadalmi előnyök és hátrányok kiegyenlítéséhez. Soha jobbkor nem merülhetett volna fel ez a szempont, mint 2010-ben, a szegénység és társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem (és a biodiverzitás) európai évében” – foglalta össze Gosztonyi Géza, a Budapesti Szociális Forrásközpont igazgatója, szakértő az NFFT klímatörvény folyamatában.

A civilek bíznak benne, hogy február közepéig több száz további társadalmi szervezet csatlakozik a kezdeményezéshez, amelyről többet a www.klimatorveny.hu weboldalon tudnak meg az érdeklődők.

A kezdeményezést elindító szervezetek:

Baptista Szeretetszolgálat, Budapesti Szociális Forrásközpont, Csalán Egyesület, CSEMETE Egyesület, Doktoranduszok Országos Szövetsége, E-misszió Egyesület, Európa Ház, Holocén Egyesület, Inspi-Ráció Egyesület, Kárpátaljai Szövetség, Közéleti Roma Nők, Közösségfejlesztők Egyesülete, Levegő Munkacsoport, Magyar Szegénységellenes Hálózat, Magyar Természetvédők Szövetsége, Magyar Vese Alapítvány, Magyarok Szövetsége, Környezetvédelmi Tagozat; Nagycsaládosok Országos Egyesülete, NIOK Alapítvány, Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért, Önkéntes Központ Alapítvány, Pécsi Zöld Kör, Reflex Környezetvédő Egyesület, Szociális Innováció Alapítvány, Szociális Szakmai Szövetség, Tér/Tár Műhely Egyesület, Társadalmi Összetartozás Alapítvány, WWF Magyarország, Zöld Kör – Hajdúböszörmény

Ajánlott tartalom

Joó István: Magyarország 2030-ra az akkumulátor-technológia európai k+f központjává válhat

A kormány célja, hogy Magyarország 2030-ra az akkumulátor-technológia európai k+f központjává váljon és a világ akkumulátorgyártásának öt legfontosabb szereplője között maradjon - mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a Hungary Battery Week budapesti konferenciáján szerdán a szervezet MTI-nek küldött közleménye szerint.