Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Gazdasági érdekek szemben a környezetvédelemmel. A párizsi klímacsúcs előtt a legnagyobb szennyezők is számos ígéretet tettek, ám ezek költségei vita tárgyát képzik.
A Wall Street Journal gazdasági lap szerint a károsanyag-kibocsátás csökkentése évi ezer milliárd dollárt vonhat ki a világgazdaságból. A Stanford Energy Modeling Forum számítása szerint, ha az Egyesült Államok a 2005-ös szinthez képest 26-28 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását 2025-re, az évi 154-172 milliárd dollárral csökkenti a GDP-t.
Az Európai Unió esetében, ha az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal csökkenti a káros-anyag kibocsátást 2030-ra, az körülbelül 287 milliárd euró mínuszt jelent.
Kína esetében a vállalása évi 200 milliárd dollárral, míg Mexikó esetében legalább 80 milliárd dollárral kevesebb bevételhez vezet.
Az ENSZ klímavédelmi főnöke szerint 150 év gazdasági modelljét kellene gyökeresen megváltoztatni. Ezzel egyetért a Greenpeace klímapolitikusa is.
– Egy új világban élünk, amiben minden országnak a lehető legtöbbet kell tennie az üvegházhatású gázok csökkentéséért. Viszont hosszú távú tervekre van szükség a szén, a kőolaj és a földgáz helyettesítésére. A megoldás megtalálására 50-50 százalék az esély – mondta Martin Kaiser.
Szakértők úgy látják, hogy a drága, ám hatástalan politikai döntések helyett gazdaságilag is megalapozott vállalások kellenek.
A kaliforniai Berkley Egyetem számítása szerint, ha nem állítjuk meg a klímaváltozás ütemét, az évszázad végére 23 százalékkal zsugorodik a világgazdaság. A szegények még szegényebbek lesznek, a társadalmi egyenlőtlenség pedig tovább nő. A klímaváltozással járó gazdasági károk miatt a legszegényebb országokban akár 75 százalékkal is csökkenhet az emberek bevétele 2100-ra.
A Berkley Egyetem kutató csoportja 166 ország gazdasági és környezeti változását vizsgálta az elmúlt 50 évre visszamenőleg.
A Barclays közgazdászai úgy látják, hogy a kőolajjal és más szennyező technológiával dolgozó vállalatok – egy hatékony és bátor klímavállalás esetén – bevételei csökkennek, szerepük zsugorodik. Helyettük viszont megnő a megújuló energiákkal foglalkozó cégek szerepe.
A Barclays szerint 21,5 ezer milliárd dollárnyi beruházásra van szükség az energiahatékonyság növelésére 2040-ig. Ez 155 országot és a világgazdaság 94 százalékát érinti. Ezen felül még legalább 8,5 ezer milliárd dollárt kell a nap, szél és víz termelte energia tárolására fordítani.
Ugyan hatalmas összegekről van szó, ám makroközgazdászok szerint pont erre van szükség ahhoz, hogy globális szinten felszabadítsák a megtakarításokat és az 1930-as évek óta tartó likviditási csapdából megmeneküljön a világ. Így pedig akár egy új gazdasági fellendülés is elindulhat.
forrás: euronews.com