Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Pedig szakértők tapasztalatai szerint egy családi ház éves villamos energia igényét lefedő napelemes rendszer maximum 10 év alatt behozza az árát. Nagy kérdés ugyanakkor, mégis melyik a jobb befektetés egy magyar háztartásnak: a napenergia hasznosítása, vagy egy bankbetét? Hazánkban potenciálisan a napenergiából nyerhető a legtöbb megújuló energia. Magyarországon a primerenergia felhasználás jelentős részét fedezni lehetne a nap segítségével. Arról nem is beszélve, hogy a napelem az egyetlen olyan technológia, amely lehetővé teszi, hogy decentralizáltan termeljünk áramot. Ugyanakkor jelenleg a napenergia-hasznosítás terén van a legnagyobb szakadék a lehetőségek (elvi potenciál!), és a ténylegesen realizálható energiatermelés között. Bár óriási lehetőségek rejlenek a technológiában, erre azonban hazánkban még nem jöttek rá. Ez egyrészt előny, mert korábban jelentős veszteséget generált volna, ha a politikai vezetés őrült drágán támogatta volna a technológiát, másrészt hátrány, mert így az iparág nem tudott megfelelően kifejlődni hozzá, mint például Németországban. Arról nem is beszélve, hogy az irracionális szabályozás, a támogatások elmaradása sem könnyíti meg a napelemes rendszerek terjedését.
“2003-ban még az előző Fidesz-kormánynak hála 30 százalékos támogatás volt a Széchenyi programon belül, és 12 százalékos áfa volt a napelemekre.
Nagyon jók voltak a viszonyok, igaz, hogy akkor még a mostani háromszorosába kerültek a napelemek. Lassan eltelt 10 év, és a feltételek Magyarországon nemhogy nem javultak volna, hanem romlottak. Ma egyáltalán nem támogatják a napelemes rendszerek telepítését, sőt, 27 százalékos az áfa – döbbenetes. Látszik is, hogy nagyon kevés családi házas megrendelés van” – mondta el a Pénzcentrum.hu-nak Kitzinger Zsolt, a KLNSyS Kft. kereskedelmi vezetője. A támogatások elmaradása mellett az áramszolgáltatók felé történő engedélyeztetés, illetve a szabályozás nehezíti meg leginkább az értékesítést, így a napelemes rendszerek terjedését. Nem sikerült ugyanis bevezetni a Metár-rendszert Magyarországon, mely arról szólt volna, hogy a szolgáltatók emelt átvételi áron átveszik a napelemek által megtermelt energiát, mint ahogy egyébként azt teszik már régóta Bulgáriában, Szlovákiában, vagy például Németországban. Ehhez képest január elsejével – egy időben Bencsik János, volt energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár távozásával -, egy igen kellemetlen rendelkezés lépett életbe, mely igencsak megnehezíti a napelemes rendszerek terjedését.
Míg a korábbi jogszabály szerint az 50 kWh-nál kisebb erőművekben termelt áramot a szolgáltatóknak kötelezően át kellett venniük a fogyasztás erejéig, túltermelés esetén pedig a mindenkori szolgáltatási díj 85 százalékán, addig az idei évtől a túltermelésért 22 forintot kapnak kWh-ként (ez körülbelül 50 százalékos átvételi díj – a szerk.) a kiserőművek tulajdonosai. A másik hatalmas probléma, mely szintén gátat szab a technológia hazai térhódításának, hogy az áramszolgáltatók nagyon szigorú követelményrendszert állítottak fel, és így csak bizonyos invertertípusokat (magyarázat a lenti ábra 3. pontjában – a szerk.) engedélyeznek. Az áramszolgáltatóknál olyan feltételrendszert alakítottak ki egységesen, melyben minden invertergyárnak 4 szabványnak kell megfelelnie, míg külföldön például elég egyetlen certifikátot beszerezni. Kitzinger Zsolt szerint nem azzal van a gond, hogy meg kell felelni a szabványoknak, hanem, hogy a legkisebb piacon a legszigorúbb feltételrendszert állították fel. A szakember véleménye szerint ennek hátterében valamilyen ismeretlen érdekeket szolgáló lobbitevékenység állhat.
A teljes cikk itt olvasható.
