Az emelkedő tengerszint által közvetlenül veszélyeztetett csendes-óceáni szigetországok bírálták a tavaly decemberi koppenhágai klímacsúcson létrehozott klímaalap működését.

Csendes-óceáni szigetek bírálták a koppenhágai klímaalap működését

Az emelkedő tengerszint által közvetlenül veszélyeztetett csendes-óceáni szigetországok bírálták a tavaly decemberi koppenhágai klímacsúcson létrehozott klímaalap működését.

A legutóbbi ENSZ-klímacsúcson a gazdag országok ígéretet tettek arra, hogy 2010 és 2012 között közel 30 milliárd dollárral támogatják a harmadik világ klímavédelmi erőfeszítéseit. E támogatásból azonban a csendes-óceáni kis szigetállamok eddig nem sokat láttak – állítják a szigetek képviselői, akik Vanuatu fővárosában, Port Vilában gyűltek össze, hogy egyeztessenek a csendes-óceáni szigetországok szerdán kezdődő, szélesebb körű fóruma előtt. A 16 ország részvételével zajló kétnapos fórumon Ausztrália és Új-Zéland is részt vesz majd.
“Sok szempontból mi vagyunk a legsérülékenyebbek, ezért nekünk kell magunkhoz ragadni a vezető szerepet” – mondta Toke Talagi, Niue miniszterelnöke egy sajtóértekezleten.

Talagi arra panaszkodott, hogy a klímavédelemhez kapcsolódó pénzügyi alapokhoz nagyon nehéz hozzáférni, így eddig nem sok támogatáshoz jutottak hozzá. Mint mondta, úgy látják, hogy nagyon hosszúra nyúlnak a pályázati folyamatok.
Palau elnöke, Johnson Toribiong azt emelte ki, hogy a klímaváltozás kérdésére haladéktalanul figyelmet kell fordítani a Csendes-óceán térségében, ahol sok országot közvetlenül az fenyeget, hogy az emelkedő tenger maga alá mossa. Anote Tong, az átlagosan 2 méteres tengerszint feletti magasságon fekvő Kiribati elnöke arról beszélt, hogy a csendes-óceáni térség nem rendelkezik elegendő belső erőforrással a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz.
Toke Talagi bejelentette, hogy a Cook-szigetek, Kiribati, a Marshall-szigetek, Nauru, Palau és Tuvalu képviselői Kiribatiban találkoznak később az év folyamán, hogy közös álláspontot alakítsanak ki a november 29. és december 10. között a mexikói Cancúnban megrendezendő soron következő ENSZ-klímacsúcs előtt.

Ajánlott tartalom

Okoserdő-fejlesztésről kötöttek megállapodást

Együttműködési megállapodást kötött a Soproni Egyetem és az Albacomp Kft. az első magyarországi okoserdőhöz kapcsolódó szenzorok, valamint az adatokat feldolgozó rendszer kifejlesztésére a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón, amely alkalmas az erdők állapotának előrejelzésére, folyamatos megfigyelésére - közölte az egyetem az MTI-vel.