Csillagászati összegű kárt okozhat az északi-sarki jégolvadás 2050-ig

Szinte felfoghatatlan, 2,4 billió és 24 billió dollár (480 billió és 4800 billió forint) közötti kárt okozhat 2050-ig az északi-sarki jégolvadás kutatók becslése szerint.

Az amerikai Pew Jótékonysági Alapítvány környezetvédelmi részlege által finanszírozott kutatás szerint az emelkedő tengerszint, az áradások és a hőhullámok ilyen mértékű kárt okoznának a mezőgazdaságban, az ingatlanvagyonban, valamint a biztosítási iparágban.
“A világon mindenkit érinteni fognak ezek a költségek” – hangsúlyozta Eban Goodstein, a New York állambeli Bard College közgazdászprofesszora, a tanulmány egyik szerzője.
Az Északi-sark kincse – Olvadó globális értékek című tanulmány az első, amely kísérletet tesz az északi-sarki jégolvadás okozta globális károk számszerűsítésére. A kutatók becslései szerint az Arktisz jégborításának olvadása már ma is évi 61-371 milliárd dollár (12,2 – 74,2 billió forint) kárt okoz a gyakoribb hőhullámok, áradások és hasonló tényezők következtében.

Az északi-sarkköri jégborítás olvadását különösen veszélyessé teszi, hogy nemcsak következménye a felmelegedésnek, hanem maga is tovább erősíti azt. Ez annak a következménye, hogy a fagyott talaj kiolvadásával erősen üvegházhatású metán kerül a légkörbe, a jégtáblák helyét elfoglaló nyílt tenger pedig több napfényt nyel el, mint a jégpáncél.
A jégborítás olvadása a cikk által számba vett költségek mellett azonban gazdasági előnyökkel is jár, hiszen könnyebbé teszi a területen fellelhető fosszilis energiahordozók kiaknázását. Az Amerikai Földtani Intézet (USGS) adatai szerint az Északi-sarkvidék 90 milliárd hordó olajat rejthet, és a világ földgáztartalékának mintegy 30 százaléka is az Arktisz alatt rejtőzik.

Ennek tudatában követelte január végén a Greenpeace az ipari tevékenység Északi-sarkvidékről történő kitiltását a térség törékeny ökoszisztémájára hivatkozva. A nemzetközi zöldszervezet az Arktisz élővilágának védelméről szóló nemzetközi szerződés kidolgozását követelte az Antarktiszt védő 1991-es egyezmény mintájára.
Eközben egy egészen friss tanulmány szerint az Északi-sarkvidék nyári jégborítása a korábban becsült 2100 helyett már 2013 és 2030 között teljesen elolvadhat. David Barber, a Manitobai Egyetem professzora hétvégén a kanadai Winnipegben közölte az előzetes eredményeket egy kutatóhajó adatai alapján, amely 2007 júniusától 15 hónapon át az Északi-sarkkör közelében vizsgálta a klímaváltozás hatásait. A Barber vezetette kutatócsoport még nem állt elő végkövetkeztetéseivel, azt tervezik, hogy számos akadémiai publikációt adnak ki a témában.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.