Csodálatos új fajok

A WWF napokban kiadott tanulmánya szerint 1998 és 2008 között hetente 2 új fajt, köztük több tucatnyi pillangót és gerinctelent fedeztek fel az Indonézia és Pápua-Új-Guinea által megosztott szigeten.

A tanulmány szerint Új-Guinea erdei és folyói a világon a leggazdagabbak közé tartoznak a biológiai sokféleség tekintetében – mondta Neil Stronach, a WWF nyugat-melanéziai illetékese. Az Ázsiától Óceániáig húzódó Új-Guinea csak a földfelszín 0,5 százalékát teszi ki, de itt él a világban lajstromba vett fajok 8 százaléka. Egy négyzetkilométernyi trópusi erdőben több mint 150 – közöttük több rikító tollazatú – madárfaj élhet. A tudósok itt látták a legnagyobb, 30 centiméteres pillangót, valamint a közel egy méter hosszú óriáspatkányokat is. A tíz év alatt felfedezett 1060 faj közül az egyik legfigyelemreméltóbb a kerekfejű delfin, amely a folyótorkolatokhoz közeli mély vizekben él. A 2005-ben Pápua-Új-Guineában felfedezett kerekfejű delfin harminc év óta az első új felfedezett delfinfaj volt.

 
Ötszáznyolcvan új gerinctelen fajt, közöttük egy sárga fluoreszkáló csigát, valamint 71 halfajt is jegyzékbe vettek. A 43 hüllőfaj között van a világ legbékésebb kígyója: mindössze 12-14 centiméter hosszú, semmit sem lát, nem tud harapni és nincsen mérge. A Litoria sauroni nevet adták a tudósok egy békának, amely vörös- és feketepettyes szemével a Gyűrűk ura Szauronjára emlékeztet. Egy másik békafaj mindössze egy centiméteres, míg egy harmadiknak szárnyas lába van. A WWF a csodálatos felfedezések mellett figyelmeztetett az ökoszisztémát aggasztó ütemben pusztító, egyre kiterjedtebb emberi tevékenységek veszélyeire. Az ásványi anyagokban igen gazdag Új-Guineán legális és illegális erdőirtás, bányafejlesztés, ültetvények, mindenekelőtt olajpálma telepítése, valamint útépítés is folyik. Ezeket a veszélyeket tovább növeli az általános felmelegedés, az erdő- és szavannatüzek, az erózió és a tengeráramlás a part menti élőhelyeken.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.