A felhők egyre alacsonyabban szállnak. Nem nagyon, de ahhoz eléggé, hogy meg kelljen húzni a vészharangot.
Az új-zélandi Auckland egyeteme publikált erről egy tanulmányt a Geophysical Research Letters-ben. Az adatokat, amelyre alapoznak a Nasa műholdján elhelyezett Misr spektroradiométer szolgáltatta tíz éven keresztül. (Aiolus News) Az adatok azt mutatják, hogy 2000. március és 2010. február között 30-40 métert csökkent a felhők magassága. A csökkenés nagy részét az adta, hogy kevesebb felhő van nagy magasságokban. Roger Davies, a kutatás vezetője szerint bár még korai végleges következtetéseket levonni, a csökkenés azt jelzi, hogy valami fontos változás áll be. A kutatók úgy vélik, hogy a felhők kisebb magassága előidézheti a planéta lehűlését, amennyiben ilyen körülmények között a napsugárzás nagyobb mértékben oszlik széjjel. Ez a hatás az emberi tevékenység miatt bekövetkezett globális felmelegedést befolyásolja. Gyakorlatilag olyan negatív visszacsatolási mechanizmusról van szó, amelyben a felmelegedés előidézi a felhők magasságának csökkenését, ami viszont lehűlést eredményez és ez részben szembemegy a globális felmelegedés tendenciájával.
Davies elismeri, hogy jelenleg még nem tudják a jelenség pontos okát, de leginkább az atmoszférikus cirkulációra gyanakszanak, amit éppen a globális felmelegedés okoz. Az új-zélandi kutatók felfedezésének komoly hatásai lehetnek a hosszú távú klíma-modellekre, mivel a felhők magassága az előrejelzések pontosságának egyik alapvető paramétere. Ez ugyanakkor egyike azoknak az adatoknak, amelyeket a legnehezebb precízen, számokkal meghatározni.