A gazdasági visszaesés miatt kevesebb üvegházhatású gáz kerül a légkörbe Németországban, a széndioxid-kibocsátási kvóta ára viszont zuhanórepülésbe kezdett, ami visszafoghatja környezetvédelmi beruházásokat - mutatta ki a német gazdaságkutató intézet (DIW).

Csökken az üvegházgáz-kibocsátás a válság miatt

A gazdasági visszaesés miatt kevesebb üvegházhatású gáz kerül a légkörbe Németországban, a széndioxid-kibocsátási kvóta ára viszont zuhanórepülésbe kezdett, ami visszafoghatja környezetvédelmi beruházásokat – mutatta ki a német gazdaságkutató intézet (DIW).

Az előrejelzések szerint három százalékkal zsugorodik idén a német gazdaság, ami a DIW számításai alapján a csökkenő energiafelhasználás hatására másfél százalékos mérséklődést eredményez a klímaváltozást erősítő gázok kibocsátásában.

A válság – környezetvédelmi szempontból – rövid távon kedvező következménye ugyanakkor középtávon káros hatásokkal járhat a német gazdaságkutatók szerint. A csökkenő kereslet miatt ugyanis 20 euróról 9 euróra zuhant a széndioxid-kibocsátási kvóta egységára az uniós kvótakereskedelmi rendszerben. A szakértők szerint ez igen hátrányos, hiszen minél drágább a kibocsátási kvóta, annál inkább megéri befektetni a kibocsátás visszafogását célzó fejlesztésekbe, az alacsony árszint pedig nem ösztönzi klímavédelemre a gazdasági szereplőket.

A 2005-ben indult uniós rendszerben a vállalkozások kvóták vásárlásával ellentételezhetik az általuk okozott légszennyezést, és ha sikerül csökkenteni a légkörbe eresztett káros gázok mennyiségét, akkor eladhatják a rájuk jutó kibocsátási kvótákat. A DIW szerint azonban a rendszer működésének első három évében olyan bőségesen ellátták a hatóságok az iparvállalatokat kvótával, hogy túlkínálat keletkezett a piacon, szinte alig kereskedtek a kvótákkal, ezért pedig mutatóba is alig akad klímavédelmi fejlesztés Németországban.

A kvótakereskedelem révén 2006-2007-ben évi 4,4 millió tonnával csökkent a széndioxidban mért üvegházgáz-kibocsátás Németországban. Összehasonlításképpen: a teljes kibocsátás 860 millió tonna évente, a szövetségi környezetvédelmi hatóság szerint pedig már azzal is évi 2,2 millió tonna káros gáztól lehetne megkímélni a környezetet, ha óránkénti 120 kilométeres sebességkorlátozást vezetnének be az autópályákon.

Ajánlott tartalom

Szlovénia projektet indít az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség növelésére

Szlovénia csaknem 27 millió euró értékű, hét éves időszakra szóló projektet indít az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség növelésére - közölte a szlovén környezetvédelmi minisztérium.