A jelenlegi feltételekkel több mint másfélszeresére nőhet 2030-ra a globális energiaigény. Az energiaigénnyel együtt az üvegházgáz kibocsátás is jelentősen emelkedik, egy kutatásból azonban kiderül, hogy a CO2 kibocsátás mértéke nem csak szinten tartható, de csökkenthető is.
Évente 3 százalékkal emelkedik a globális energiaigény a jelenlegi és a következő évtizedben, melynek hatására 2030-ra a jelenleginél több mint másfélszer annyi energiát használunk fel, mint ma. Feltételezve, hogy az új erőművek a napjainkban ismertek mentén épülnek ki, az összesített széndioxid kibocsátás 25 százalékkal emelkedhet – mutatott rá egy friss tanulmány, melyet a Siemens és Horst Wiedelmann, a Müncheni Műszaki Egyetem professzora végeztek.
“Ha a széntüzelésű erőművek nagy részét gázüzeműre cserélnénk 2030-ra, azzal a széndioxid kibocsátás a jelenleginél is 5 százalékkal alacsonyabb szintre csökkenne” – jelentette ki professzor. “Természetesen valószínűtlen, hogy minden széntüzelésű erőművet gázüzeműre cseréljünk – de a lehetőségben rejlő potenciál impresszív” – tette hozzá Wiedelmann. A tanulmány szerint, globálisan az Európai Unió 28 országának jelenlegi teljes széndioxid kibocsátása megtakaríthatóvá válna. (A szénerőművek nem csak a klímát, hanem egészségünket is károsítják!)
„A kutatás a fenntarthatóság és a kiszámítható energiaellátás szempontjai mellett a gazdasági tényezőket sem hagyta figyelmen kívül: nem lenne értelme újépítésű, széntüzelésű erőműveket bezárni kizárólag a széndioxid kibocsátás csökkentése miatt. Tanulmányunkban különböző helyzeteket elemeztünk, miközben folyamatosan szem előtt tartottuk az egyensúlyt a fenntart-hatóság, a megbízhatóság és a gazdasági szempontok között” – mondta Michael Süß, a Siemens AG vezetőségi tagja, a Siemens Energiaszektorának vezérigazgatója a WordEnergy Kongresszuson tartott beszédében.
A tanulmányból kiderül, hogy 2030-ra Európa akár 45 milliárd eurót is megspórolhat, ha az energiaellátás terén átáll a fenntartható erőforrásokra.
Sokba kerülhet nekünk a rezsicsökkentés
A tűzifa és a szén árának csökkentése következtében többen és többet fűtenének ezekkel az anyagokkal, így jelentősen növekedne a légszennyezés. Ennek hatására a rezsicsökkentés jóval nagyobb terhet róna a társadalomra, mint amennyit az érintett lakosok megtakarítanának az árcsökkenéssel. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a kormány nem szabályozza a tüzelőanyagok minőségét, írja a piacesprofit.hu.