Decemberben is virágzik a tartós szegfű

Véget ért a Kiskunsági Nemzeti Park területén végzett szegfűmentő program. Az öt évig tartó munkálatok eredményeként a virág egyedszáma húszezerről százezerre nőtt. A nagy volumenű élőhely rehabilitáció költségeit 75%-ban az EU Life Nature természetvédelmi alapja finanszírozta.

Az élénk rózsaszín virág megmentése a Kiskunsági Nemzeti Park, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje és a kiskunmajsai önkormányzat összefogásával valósult meg. A tartós szegfű csak hazánkban, a Duna-Tisza közi homoki gyepeken őshonos faj, egy-egy növény eszmei értéke 250 000 forint. Nevéhez hűen májustól októberig virágzik, bár idén az enyhe ősznek köszönhetően még decemberben is találtak virágzó példányt, mondta Bankovics András, a projekt vezetője a Kiskunmajsán tartott sajtótájékoztatón. Az átfogó mentőprogram egyrészt az élőhelyek felméréséből és rendezéséből állt, ennek során 455 hektáron visszaszorították az agresszív, behurcolt fajok, például a selyemkóró és a vaddohány terjeszkedését, másrészt a közel 19 000, magról felnevelt palántát egyenként telepítettek ki a Füvészkert munkatársai.


A telepítési helyszínek kiválasztásakor fontos volt, hogy nyílt homoki gyepes talajra és a természetes szegfűfoltok közelébe kerüljenek a nevelt növények, és nagyjából 90%-uk meg is tudott kapaszkodni az új környezetben, mondta Mihalik Erzsébet, a Füvészkert vezetője. A visszatelepített szegfűnek a mezei nyulak is nagyon örültek, ugyanis előszeretettel megrágcsálták a palántákat, a szakemberek bosszúságára. A Life projekt részeként tanösvény is épült, amely másfél kilométeren vezeti végig a tartós szegfűre kíváncsi látogatókat. A mentőprogram ugyan véget ért, de a munkálatok nem fejeződtek be: a terület kezelése és karbantartása a Kiskunsági Nemzeti Park feladata.
A szegfű megmentése mindenképpen óriási siker, de valójában gyökeres szemléletmód-váltásra lenne szükség. A fajok emberi tevékenységből származó pusztulása olyan, mintha egy repülőn utaznánk, amelynek sorra kiszedegetjük az alkatrészeit. Egy darabig még működik, de nem tudhatjuk melyik csavar hiánya miatt zuhanunk majd le, nyilatkozta Mihalik Erzsébet.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.