Dinya László: “Nem minden zöld, ami megújuló”

Terjed a nap- és szélenergia, de az állam pénzt osztogatott olyan erőművekre, melyeknek működése nem gazdaságos.

Dinya László szerint csak olyan beruházásokra kellene támogatást adni, ami önmagában is piacképes. “Nem minden zöld, ami megújuló. Nagyjából 120-130 technológia létezik, ennek fele azonban nem fenntartható energetikai és környezeti szempontból,” mondta Dinya László, a Szegedi Egyetem és az Eszterházy Károly Főiskola Gyöngyösi Campusának tanára a Piac & Profit Energiahatékonyságban a megtakarítás című konferenciáján. Ha például az elektromos autó akkujába széntüzelésű erőműből származó energiát töltenek, akkor az aligha zöld megoldás a közlekedésben. Vannak olyan eljárások, amik több szennyezéssel járnak, mint amennyi üvegházgázkibocsátás megtakarítható velük (a szennyezőbb szénerőmű igénybe vételének kiküszöbölése révén), és vannak olyan erőművek, amelyeknél több energia kell a működtetésükhöz, mint amennyit képesek megtermelni. Egyik sem járható út.

Biomassza kontra nap- és szélenergia

A napenergia fontos eszköz, de egy-egy szolárfarm nem képes nagy számban munkahelyeket teremteni, mert a felépítése, installálása után évekig szinte önműködő, minimális emberi inputot igényel. A biomasszás energiatermelés viszont munkaerőintenzív.

Korábban a biomassza-alapú megoldásokat preferálta a kormányzat, ma már világszerte a nap- és szélenergia hangsúlyosabb, bár ezek “korlátolt” erőforrásokra alapulnak. A bioenergetika fejlődési irányelveit és a bajok diagnózisát utoljára 2010-ben állította fel a Magyar Tudományos Akadémia egy átfogó jelentésben. Magyarország nem lehet bioenergianagyhatalom a méreténél fogva, de az energiamixben jelentősen részesedhet. “Az ország fele szántó, maximum 20 százaléka lehet biomassza. Ha mást nem telepítenek oda, akkor”, vélekedett Dinya.

Energiaszegénység

Fontos probléma az energiaszegénység. A World Energy Council évről-évre rangsorolja országokat a tekintetben, hogy rendelkeznek-e “mindenki számára hozzáférhető és megengedhető árú energiaellátó rendszerrel”. Magyarország a 125 államot összesítő toplistán a 27. helyen áll. A vidéki falvakban tízezer forintokból tengődő embereknek nincs pénze fűtésre és mindent eltüzelnek, amit csak látnak. A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Áramot termel és árnyékot ad: miért választják egyre többen a napelemes parkolótetőket?

Még közel sem olyan sok tetőn jelentek meg napelemek itthon, mint tőlünk nyugatabbra, de máris itt egy másik remek lehetőség. Napelem ugyanis máshová is kerülhet, mint családi házak vagy középületek tetejére.