Dinya László: “Nem minden zöld, ami megújuló”

Terjed a nap- és szélenergia, de az állam pénzt osztogatott olyan erőművekre, melyeknek működése nem gazdaságos.

Dinya László szerint csak olyan beruházásokra kellene támogatást adni, ami önmagában is piacképes. “Nem minden zöld, ami megújuló. Nagyjából 120-130 technológia létezik, ennek fele azonban nem fenntartható energetikai és környezeti szempontból,” mondta Dinya László, a Szegedi Egyetem és az Eszterházy Károly Főiskola Gyöngyösi Campusának tanára a Piac & Profit Energiahatékonyságban a megtakarítás című konferenciáján. Ha például az elektromos autó akkujába széntüzelésű erőműből származó energiát töltenek, akkor az aligha zöld megoldás a közlekedésben. Vannak olyan eljárások, amik több szennyezéssel járnak, mint amennyi üvegházgázkibocsátás megtakarítható velük (a szennyezőbb szénerőmű igénybe vételének kiküszöbölése révén), és vannak olyan erőművek, amelyeknél több energia kell a működtetésükhöz, mint amennyit képesek megtermelni. Egyik sem járható út.

Biomassza kontra nap- és szélenergia

A napenergia fontos eszköz, de egy-egy szolárfarm nem képes nagy számban munkahelyeket teremteni, mert a felépítése, installálása után évekig szinte önműködő, minimális emberi inputot igényel. A biomasszás energiatermelés viszont munkaerőintenzív.

Korábban a biomassza-alapú megoldásokat preferálta a kormányzat, ma már világszerte a nap- és szélenergia hangsúlyosabb, bár ezek “korlátolt” erőforrásokra alapulnak. A bioenergetika fejlődési irányelveit és a bajok diagnózisát utoljára 2010-ben állította fel a Magyar Tudományos Akadémia egy átfogó jelentésben. Magyarország nem lehet bioenergianagyhatalom a méreténél fogva, de az energiamixben jelentősen részesedhet. “Az ország fele szántó, maximum 20 százaléka lehet biomassza. Ha mást nem telepítenek oda, akkor”, vélekedett Dinya.

Energiaszegénység

Fontos probléma az energiaszegénység. A World Energy Council évről-évre rangsorolja országokat a tekintetben, hogy rendelkeznek-e “mindenki számára hozzáférhető és megengedhető árú energiaellátó rendszerrel”. Magyarország a 125 államot összesítő toplistán a 27. helyen áll. A vidéki falvakban tízezer forintokból tengődő embereknek nincs pénze fűtésre és mindent eltüzelnek, amit csak látnak. A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Felére csökkenhet a napelem ára? Szakértő válaszol!

Amy Fang, az InfoLink elemzője mutatta be a kínai napelem-piac helyzetét.