Drágábban akarod eladni vagy kiadni a lakásod, házad? Fektess energetikai korszerűsítésbe!

1997-ben Dániában vezették be először Európában az épületek energiahatékonyságának osztályozását, azonban ez közel másfél évtizedig nem hatott az ingatlanpiaci árakra.

Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

Az energetikai besorolásról később kimutatták, hogy jelentősen befolyásolja egy adott lakás értékét a piacon. Nem elhanyagolható szerepe volt ebben annak az európai uniós irányelvnek, amely alapján az ingatlanok eladásakor fel kellett tüntetni az energiahatékonysági besorolást. A közel nulla energiaigényű (BB energetikai besorolású) otthonok hazánkban is több, mint 50%-kal érhetnek többet, mint a hasonló adottságú, de a legrosszabb energiahatékonyságú osztályba (JJ) tartozó épületek. Az átlagos (FF) családi házakhoz képest az energetikailag korszerűekért pedig 20%-kal adhatnak többet a piacon. Ha csak egy-két kategóriát javul az ingatlan energetikai besorolása a legrosszabbhoz képest, már az is kimutatható
ártöbbletet jelent.

Budapest kivételt képez ebben, mert az ingatlan fekvésétől függően akkor is sokat érhet a piacon, ha egyébként energetikailag korszerűtlen és pazarló. Pálffy Anikó és Illésné Szécsi Ilona elemzése. A hazai épületállomány a mostani, modern elvárásainkhoz képest korszerűtlen. Az épületek energiafelhasználását energiahatékonysági beruházások – szigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés – révén jelentősen és tartósan csökkenteni lehet, ami jó pár kedvező hatással jár az ingatlan tulajdonosa számára. Az energiahatékonyságot növelő beavatkozások az ország energiafelhasználása, szén-dioxid és károsanyag kibocsátása szempontjából is fontos szerepet játszanak.

A lakosság energiafogyasztásának közel háromnegyede fűtési célú, a felhasznált fűtési energia csökkentése hazánk gázfüggőségének csökkentéséhez is nagymértékben hozzájárulna.

Nemcsak, hogy megtérül, de keresni is lehet az energetikai beruházásokkal Az energetikailag korszerűsített épületeknek:

  • alacsonyabb a rezsiköltségük é
  • kevésbé érinti a tulajdonosokat az energiaárak ingadozása.

Az energetikai felújítás jól számszerűsíthető hatása, hogy eredményeként csökken az épület energiafelhasználása, és javul az ingatlan energetikai besorolása. Ez növeli az ingatlan értékét, ami a tulajdonosnál értékesítéskor vagy bérbeadás esetén realizálódik. A felújítás eredményeként keletkező, nem pénzügyi jellegű előnyök is fontosak, főként a komfort, a beltéri levegőminőség és az életminőség
javulása. Európában Dánia volt az első ország, ahol 1997-ben bevezették az épületek energiahatékonyságának A-tól G-ig terjedő osztályozását. Az ingatlanok árát vizsgáló kutatások szerint az energetikai besorolási rendszer másfél évtizeden át kevéssé gyakorolt hatást az ingatlanpiacra. 2011-et követően az energiahatékonysági besorolás hatása az ingatlanok eladási áraira azonban jelentősen megnőtt.

A magasabb energetikai minősítésű lakások értéknövekedése egyértelműen annak az új uniós irányelvi előírásnak volt köszönhető, amely értelmében az ingatlanok eladásakor fel kellett tüntetni az energiahatékonysági besorolást. Számos nemzetközi elemzés kimutatta, hogy egy ingatlan jobb energetikai besorolása az ingatlanok árában jelentkezik, vagyis az energiahatékonyság javulása egyértelműen növeli az ingatlan eladási árát vagy bérleti díját.

Hazánkban is fontos szempont mind a felújítás előtt álló ingatlan tulajdonosok, mind a hitelezést végző pénzintézetek számára, hogy energetikai korszerűsítéssel mekkora ingatlanérték növekedés realizálható. Erre ad választ az a hazai adatokon végzett kutatás, amely azt vizsgálta, hogyan változik a lakóingatlanok értéke azok energiahatékonysági besorolásának függvényében. A Magyar Energiahatékonysági Intézet koordinálásával, a KSH és az Eltinga szakértőinek bevonásával készült elemzés itthon is egyértelműen kimutatta, hogy a jobb energetikai besorolással összefüggésben növekszik a családi házak ára.

A kutatás statisztikai módszerekkel igyekezett az ingatlanok egyéb tulajdonságait kiszűrni az árkülönbségekből, és tisztán az energetikai tulajdonságok hatásait vizsgálni. A 2016-2023 között érvényben lévő dupla-betűs besorolási rendszer szerinti, a jó energetikai kategóriájú családi házak (CC) nagyjából 15-20%-os prémiumot mutatnak az „átlagos” FF kategóriához képest, addig a magas energiaigényű, azaz alacsonyabb besorolású ingatlanok árában majdnem húsz százaléknyi csökkenés (diszkont) mutatkozik.

Az energetikai korszerűsítés akár jelentős árnövekedést is eredményezhet:

  • a legmagasabb besorolású ingatlanok (AA-BB) ártöbblete 50% körüli
  • a leggyengébb besorolású ingatlanokhoz képest.

Ha csak egy-két kategóriát javul az ingatlan energetikai besorolása a legrosszabbhoz képest, már az is kimutatható ártöbbletet jelent.

A statisztikai eredmények alapján arra is következtetni lehet, hogy a kisebb beavatkozásokhoz képest a nagyobb korszerűsítések relatíve jobban megtérülnek az ingatlanérték növekedésében.

Forrás: masfelfok.hu

Ajánlott tartalom

A szennyvíztisztító telepek hatékonyan távolítják el a mikroműanyagokat

A szennyvíztisztító telepek annak ellenére távolítják el nagy hatékonysággal a mikroműanyagokat, hogy nem tervezték azokat ilyen problémák megoldására - derült ki több hazai szennyvíztisztító telep felmérése során.