A klímaváltozás egyre erősödő jelenségeivel (áradások, tájfun) való harcban a Fülöp-szigetek kormánya az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) újszerű megoldáshoz nyúlt: pilóta nélküli légi járművek, drónok segítségével mérik fel azon mezőgazdasági területeket, amelyek a leginkább ki vannak téve a természeti katasztrófáknak.

Drónokkal a klímaváltozás ellen

A klímaváltozás egyre erősödő jelenségeivel (áradások, tájfun) való harcban a Fülöp-szigetek kormánya az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) újszerű megoldáshoz nyúlt: pilóta nélküli légi járművek, drónok segítségével mérik fel azon mezőgazdasági területeket, amelyek a leginkább ki vannak téve a természeti katasztrófáknak.

A FAO és a Fülöp-szigeteki Földművelésügyi Minisztérium által közösen finanszírozott projekt kezdeti szakaszában már megtörténtek az első berepülések az El Nino által megtépázott tartományokban, és a technológiát kezelő FAO és kormányzati szakértők képzése is hetek óta folyik. A drónok navigációs és fotogrammetriai kiegészítőkkel van felszerelve, amelyekkel részletesen felmérhető akár még a növénytakaró állapota is a levegőből. Az így gyűjtött információval megállapítható, hol okoz(hatja) a legnagyobb károkat egy természeti katasztrófa, és hogy erre mi a legjobb megelőzés, pl. természetes akadályok vagy védősáv kialakítása.

Azzal, hogy egy nap alatt akár 600 hektár is felmérhető drónok segítségével, jelentősen felgyorsul a felmérés időtartama, mondta Christopher Morales, a Minisztérium műveleti egységének igazgatója. „Hatékony, gyors és megbízható adatforrás,” tette még hozzá. „Járulékos haszon, hogy a mezőgazdasági infrastruktúra-beruházásokhoz is jól jönnek ezek az adatok, hogy hova érdemes tervezni például víztározót öntözéshez. Illetve a parti és erdősávok esetében is használhatók,” mondta a FAO helyi képviselője, Jose Luiz Fernandez.

Új eszköz a klímaváltozást megszenvedő országoknak

A Fülöp-szigetek a világ egyik, a trópusi viharoknak és egyéb katasztrófáknak leginkább kitett országa. Az elmúlt évtizedben földrengések, tájfunok és áradások sújtották a több ezer szigetből álló országot, ezrek életét követelve és komoly károkat okozva az infrastruktúrában és a gazdaságban. Évente átlagosan 20 erős tájfunnal kell a fülöp-szigetekieknek szembenézniük. Emellett az országban más természeti katasztrófák, áradás, szárazság vagy vulkáni kitörés, is gyakoriak. (Nálunk is az időjárás okozza a legtöbb kárt.)

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

A milliárdosok űrversenye a légszennyezés növekedését hozhatja

A milliárdosok űrversenye a légszennyezés mövekedését hozhatja: egy rakétaindítás akár 300 tonna szén-dioxid kibocsátásával jár az atmoszféra felső részébe, ahol évekig megmarad - olvasható a The Guardian brit napilap honlapja.