Egy nemzetközi tanulmány szerint az üvegházgáz-hatású gázok kibocsátása 40 százalékkal, az energiafelhasználás pedig ötödével is csökkenthető Európában középtávon – közölte a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) kedden az MTI-vel.
Egy héttel a koppenhágai klímacsúcs előtt új tanulmányt jelentetett meg a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet (SEI) partnerségben a Föld Barátai Európával szervezettel.
A közlemény szerint a tanulmány elsőként igazolja, hogy Európa meg tudná duplázni a középtávú üvegház-hatású gázkibocsátás-csökkentési célszámát, illetve ötödével tudná csökkenteni az energiafelhasználását 2020-ra. A tanulmány szerint ez a csökkentés a minimum ahhoz képest, amit a fejlett országoknak tennie kell a klímakatasztrófa elkerülése érdekében.
A tanulmány szerzői úgy vélik, Európa képes a felelősségével arányos részt vállalni a szükséges globális kibocsátás-csökkentésből. A 2020-ig szóló 40 százalékos csökkentés Európában megvalósítható és megfizethető – olvasható az MTVSZ közleményében.
A jelenlegi politikai javaslatok azonban nem elég ambiciózusak, ezért az európai politikusoktól bölcs politikai irányváltásra és elhatározásra van most szükség a tanulmány szerint.
A dokumentum idézi Magda Stoczkiewicz-ot, a Föld Barátai Európa igazgatóját, aki úgy véli, az Európai Unió képes oly módon csökkenteni a kibocsátást, hogy az nemcsak az európai állampolgárok életminőségét javítja, hanem a világ fejlődő része számára is biztosítja a jogot a fenntartható fejlődésre.
A tanulmány egy átfogó tervet ad Európa számára a 22 százalékos energiafelhasználás-csökkentésből adódó 40 százalékos üvegház-hatású gázkibocsátás-csökkentés elérésére, az energiahatékonyság radikális javításával, a fosszilis tüzelőanyagok gyorsított ütemű helyettesítésével, a megújuló energiaforrások használata felé való határozott elmozdulással és életmódbeli változtatásokkal. A modell szerint 2020-ig 22 százalékos, 2050-ig pedig 62 százalékos abszolút értékű energiafelhasználás-csökkentés érhető el. A háztartásokra vetítve ez évi 2,5 százalékos csökkentést jelent.
A jelentés becslést ad e forgatókönyv uniós költségére is. Az Európán belüli radikális kibocsátáscsökkentő lépések az Európai Unió (EU) bruttó hazai termékének, GDP-jének 2 százalékába kerülnének, míg a fejlődő országoknak nyújtandó megfelelő pénzügyi támogatás az EU GDP 1-3 százalékát tenné ki.