Durbanben majdnem megmentették a világot

Alapvetően sikeresnek nevezhető a durbani klímakonferencia, ahol a kiotói jegyzőkönyv meghosszabbításáról és arról döntöttek, hogy az évtized végétől globálisan, mindenki számára kötelező érvénnyel veszik fel a harcot a klímaváltozás ellen.

Kérdés, hogy akkor sikerül-e megegyezni, és hogy nem lesz-e már túl késő. A kiotói jegyzőkönyv meghosszabbításáról állapodott meg a dél-afrikai Durbanben vasárnapra virradóra az ENSZ 17. Klímaváltozási Konferenciája, amelyen csaknem 190 tagállam képviseltette magát. A november 28-án kezdődött, és az eredeti tervekhez képest két nappal elhúzódó tanácskozáson megújították a kiotói jegyzőkönyvet, amelynek első vállalási időszaka jövőre jár le, és az egyezség szerint jövőre döntenek arról is, hogy a második vállalási időszak mikor zárul. A tárgyalások és a megújítás célja az volt, hogy a protokollt ratifikáló országok 2013-tól ismét vállaljanak kötelezettséget az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére.

A konferencián elfogadták egy olyan globális útiterv ütemezését is, amely az összes nagy gazdaságot, a legnagyobb kibocsátókat is magába foglalva kötelező normákat rendelne a szén-dioxid kibocsátáshoz. Az útitervnek 2015-re kellene kialakulnia, és az alapján 2020-tól már egy jogilag kötelező, globális, végrehajtható rendszerként kell majd működnie. Kiotó meghosszabbítása komoly ellenállásba ütközött: a világ két legnagyobb kibocsátója, az Egyesült Államok és Kína még az eredeti megállapodást sem ratifikálta, továbbá több állam, így Oroszország, Japán és Kanada már a tanácskozás előtt bejelentette: csak akkor hajlandó megújítani kötelezettségvállalásait, ha Kína és Amerika hajlandó csökkenteni kibocsátását. A feltörekvő államok pedig – miközben féltik gazdasági növekedésüket – követelik, hogy a már régebb óta jelentős kibocsátónak számító fejlett országok vállaljanak nagyobb áldozatot. A legveszélyeztetettebb szigetországok már a konferencia megnyitója előtt egy közös közleményben követelték, hogy sürgősen szülessen egy klímavédelmi megállapodás. Szerintük a legkiszolgáltatottabb országok elárulásával ér fel, hogy a legnagyobb kibocsátók megpróbálják halogatni a megállapodást.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.