Az éghajlati előrejelzéseket különböző kétéltűek földrajzi elterjedésével vetették össze amerikai kutatók, és lehangoló eredményre jutottak: a gyors hőmérséklet ingadozások ugyanis megakadályozhatják egyes állatok vonulását, így azok akár ki is pusztulhatnak.

Éghajlat ingadozás és fajpusztulás

Az éghajlati előrejelzéseket különböző kétéltűek földrajzi elterjedésével vetették össze amerikai kutatók, és lehangoló eredményre jutottak: a gyors hőmérséklet ingadozások ugyanis megakadályozhatják egyes állatok vonulását, így azok akár ki is pusztulhatnak.

A Brown Egyetem kutatói, Regan Early és Dov Sax megpróbálták megjósolni, hogyan változnak a következő évszázad során egyes fajok elterjedési területei. Az éghajlati modelleket az Egyesült Államok nyugati részén élő béka-, gőte- és szalamandrafajok elterjedésével és tűrőképességével kombinálták. Eredetileg csak a városok akadályként való megjelenésével számoltak az állatok vándorlásánál, ám most arra kellett rádöbbenniük, hogy már a rövidtávú éghajlat-ingadozások is elegendőek, hogy megállítsák egy faj vonulását az ideális élőhely felé, ezáltal pedig kihalásra ítéljék őket. Eredményeiket az Ecology Letters című szaklapban publikálták a BBC hírportáljának ismertetése szerint.
Jelenleg a tizenöt tanulmányozott kétéltűfaj egyike sem veszélyeztetett, az elkövetkező száz év során azonban több mint felük várhatóan kipusztul vagy a kihalás szélére sodródik az klímaváltozások révén. A túlélés nagyban függ a faj vonulási sebességétől és tűrőképességétől. Míg például a sárgalábú béka (Rana boylii) az éghajlati szélsőségek ellenére képes lesz elérni új élőhelyeit, a kaliforniai gőte nem lesz ilyen sikeres a Központi-völgyön (Central Valley) való átjutásban. Így annak ellenére, hogy a jövőben is bőven akadna alkalmas élőhely számára, fennmaradása kérdéses, mivel a hőmérsékletingadozások újra meg újra visszavonulásra késztetik – magyarázta Early.

 
A vándorlás teljesítése tehát attól is függ, hogy az állat mennyire képes elviselni átmenetileg az ideálistól eltérő körülményeket útja során. A kutatók szerint eredményeik globálisan értelmezhetők, tehát világszerte hasonló sorsa számíthatnak a kétéltűek, sőt a kisemlősök, rovarok és növények is. A kutatás segíthet annak eldöntésében, hogy beavatkozzon-e az ember az éghajlatváltozás által veszélyeztetett fajok vándorlásába azok áthelyezésével. Ez veszélyeket is rejt, hiszen nem jósolható meg előre, hogyan reagál egy ökoszisztéma egy idegen faj hirtelen megjelenésére. A jelenlegi eredmények azonban alátámasztják, hogy egyes esetekben a biológiai sokféleség megőrzése múlhat az ember közreműködésén, amely így létjogosultságot nyerhet.

Ajánlott tartalom

Szlovénia projektet indít az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség növelésére

Szlovénia csaknem 27 millió euró értékű, hét éves időszakra szóló projektet indít az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség növelésére - közölte a szlovén környezetvédelmi minisztérium.