Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Éghajlatvédelmi kerettörvény, lépés a jövő generációk érdekében.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 2010. január 21-i ülésén elfogadta az Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezetét, melyet a jövő hét közepén nyújt be az Országgyűlésnek, hangzott el az NFFT sajtótájékoztatóján január 22-én. A Parlament a házszabálytól való eltéréssel dönthet arról, hogy az Éghajlatvédelmi kerettörvény februárban napirendre kerüljön-e.
Az éghajlat változása alapjaiban fenyegeti már a mi nemzedékünket is, elemi érdekünk mindent megtenni annak érdekében, hogy csökkentsük nagyságrendjét és felkészüljünk a bekövetkező hatásokra.
Ezt felismerve, az Országgyűlés, a parlamenti pártok egyetértésével, 2009 májusában határozatban kötelezte el magát az Éghajlatvédelmi Kerettörvény megalkotására, amelynek kidolgozására felkérte a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot (NFFT), mondta el Szili Katalin, az NFFT tiszteletbeli elnöke. Szili Katalin hangsúlyozta, hogy a tervezet elfogadása a klímaváltozás káros hatásainak csökkentése mellett új lendületet is adhat magyar gazdaságnak. A törvény hatására meginduló energiahatékonysági és megújuló energia beruházások jelentősen fokozhatják a gazdaság teljesítményét hozzájárulva a foglalkoztatás bővítéséhez.
A törvény elfogadásának igényét támasztják alá a Koppenhágai Csúcs tapasztalatai is. Ma egyetlen más ügy sem mozgatja meg ilyen mértékben a világ vezetőit és közvéleményét, csak a klímaváltozás elleni fellépés ügye. A világ vezetői egyetértettek abban, hogy el kell kerülni a 2 °C fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedést. Ez azt jelenti, hogy előbb-utóbb olyan globális megállapodás születik, amely szerint a fejlett országoknak 25-40%-os kibocsátás-csökkentést kell vállalniuk 2020-ig, illetve 80%-hoz közeli csökkentést a 2050-ig terjedő időszakra. Erre, valamint az elkerülhetetlenül bekövetkező változásokra mielőbb fel kell készülnie a magyar társadalomnak és gazdaságnak.
Az éghajlatvédelem ügye mellett a törvény elfogadását sürgeti az a tény, hogy Magyarország függősége a fokozatosan kimerülő, kínálatában csökkenő fosszilis tüzelőanyagok behozatalától jelentős politikai, gazdasági és környezeti problémákat eredményez. A törvény segít lépéseket tenni Magyarország energiafüggőségének enyhítésére.
Az Éghajlatvédelmi Kerettörvény legfőbb célkitűzése, hogy létrejöjjön egy átfogó eszközrendszer, amely egyszerre képes kezelni az éghajlatváltozással összefüggő ökológiai, társadalmi és gazdasági problémák gyökereit. Fontos szempont, hogy az eszközrendszer hatása terjedjen ki minden fosszilis energia-felhasználóra, különös tekintettel a jelentős mennyiségű fosszilis energiaforrást felhasználó, és jelentős üvegházhatású gázkibocsátással jellemzett ágazatokra.
A törvényjavaslat hozzájárul ahhoz, hogy 2050-ig tervszerű, ütemezett módon történjen meg az éghajlatot és a környezet jó állapotát károsan befolyásoló üvegházgázok kibocsátásának csökkentése. A tervezet újszerű megközelítése abban ragadható meg, hogy az eddig csak a kibocsátás mennyiségének csökkentésére koncentráló szabályozás (output oldal) helyett a jövőben jóval nagyobb szerepet szán az energiafelhasználás csökkentésére ható tervszerű intézkedéseknek (input oldal). A tervezet értelmében, a csökkentés eredményeként a Magyar Köztársaság által elszámolt éves üvegházhatású gáz kibocsátás nem haladhatja meg a következő értékeket:
* 2020-ra 60 millió széndioxid egyenérték tonnát (ez az 1990-es bázisév kibocsátásához képest 40%-os csökkenés, azaz a 2005-ös bázisév kibocsátásához képest 25,5%-os csökkenés).
* 2050-re 20 millió széndioxid egyenérték tonnát (ez az 1990-es bázisév kibocsátásához képest 80%-os csökkenés, azaz a 2005-ös bázisév kibocsátásához képest 75%-os csökkenés).
Annak érdekében, hogy a gazdaság és társadalom minden szereplője hozzájuthasson az energiatakarékossághoz, energiahatékonysághoz, a megújuló erőforrásokkal történő helyettesítéshez szükséges feladatok ismereti és anyagi feltételeihez a tervezet szerint ehhez elkülönített állami, visszatérülő pénzalapként, egy Nemzeti Éghajlatvédelmi Alapot kell létrehozni. Az Alap rendeltetése, hogy kamatmentes kölcsönnel segítse az energiafelhasználás csökkentését célzó beruházásokat, a befektetések visszatérülését éppen a megtakarítások biztosítják majd – mondta el Láng István a Tanács társelnöke.
Láng István hangsúlyozta azt is, hogy az alkalmazkodás (adaptáció) szintén kiemelt feladat a magyar társadalom számára, ugyanis az éghajlatváltozás hatásait már csak csökkenteni tudjuk, elkerülni nem. A megváltozó viszonyokra társadalmi, gazdasági és környezeti szinten egyaránt fel kell készülni. A törvénytervezet, a fent említett gazdasági, és társadalmi felkészülés mellett a környezeti felkészülésről sem feledkezett meg. Célul tűzi ki, hogy hazánk természetes növénytakarójának részleges rekonstrukciójával javuljanak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás természeti feltételei, és a biológiai sokféleség megőrzésének esélyei.