A fenntarthatósághoz számos technikai újítás és fejlesztés járul hozzá. Rengeteg befektetett pénz, idő és energia kell ahhoz, hogy az emberek hozzájussanak a tudatosabb életmód kulcsához.
Viszont csupán a technológia nem képes befolyásolni a döntéseket. Ahhoz, hogy a környezettudatosság nagyobb mértékű legyen, nem elég, hogy elérhetők legyenek a megfelelő eszközök. Ami igazán számít, az az emberi tényező. De mi az a motivációs erő, amely ráveszi az embert arra, hogy ne égesse feleslegesen a villanyt, esetleg ne folyó víz mellett mosson fogat?
Amerikában egy egyetemi pszichológus professzor arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen motivációval lehet rávenni az embereket arra, hogy egy forró nyári napon a légkondicionáló berendezés helyett a jóval kevesebbet fogyasztó ventillátort kapcsolják be. A kísérletben szereplő szomszédság lakóit négy csoportra osztották, amelyek különböző üzeneteket kaptak a bejárati ajtóra akasztva, írja a chikansplanet.blog.hu. Az első csoportnak elmondták, hogy 54 dollárt spórolhatnak, ha váltanak, a második csoport egy környezetvédelmi üzenetet kapott, a harmadik tagjait pedig arra kérték, hogy legyenek jó polgárok, és előzzék meg az áramkimaradásokat. Egyik megoldás sem vezetett eredményre, az energiafelhasználás esetükben egyáltalán nem csökkent.
A változás a negyedik csoportnál következett be, ahol arról tájékoztatták a lakókat, hogy a szomszédjaik sokkal kevesebb áramot fogyasztanak, hiszen ők már áttértek a ventillátorra. Tehát se a pénzügyi ösztönzés, se a morális meggyőzés nem volt hatékony. A társadalmi nyomással tudták csökkentetni az energiafelhasználást.
A kísérlet rámutatott arra, hogy az emberi döntésekre ható aprócska üzenetekkel is javíthatunk a környezettudatosságon. A kérdés csupán az, hogy mit írjunk a papírcetlire.
Csak hogy meggyőző legyen a kísérlet eredménye: az áramszolgáltatókkal együttműködve tevékenykedik egy cég, amely a fent leírt kísérlet továbbfejlesztett módszerével csökkenti az energiafelhasználást. Az Opower öt év alatt 250 millió dollárt spórolt meg csupán a kísérlet módszerét alkalmazva. Idén több mint két terawattóra energia megtakarítása a cél, ami kiteszi a tavalyi amerikai napenergia-termelés kb. felét.
Vajon ez az üzenet a Föld minden régiójában ugyanilyen hatásos lenne? Aligha. A tengerentúlon, ahol már a fiatalok is olyan nevelést kapnak, amely a versenyszellemet táplálja, sokkal nagyobb elismerésre számítanak azok, akik valamiben előremutatóbb előkelőbb helyezést tudnak elérni versenytársaiknál.
De itt van például a szomszéd példamutatását az esetek döntő többségében elutasító, „csakazértisnekemvanigazam” beállítottságú kelet-európai néplélekkel rendelkező magyar lakosság, amelynek körében sokkal elképzelhetőbbnek tűnik, hogy anyagi ösztönzéssel többeket lehetne életmódváltásra bírni, mintha a szomszédot állítanánk követendő példaként a lakosság elé.
A fennmaradó másik két üzenet hatékonysága pedig itthon sajnos még statisztikailag sem biztos, hogy mérhető lenne.