Egy döntéssel két darázsfészekbe is belenyúlt Trump

Donald Trump amerikai elnök kedden, a Fehér Házban aláírta azt az elnöki rendeletet, amely két olajvezeték építési tervének felgyorsítását írja elő. Ezzel a döntéssel a környezetvédő szervezetek mellett az indiánokat is sikerült magára haragítania.

Az egyik olajvezeték a Kanada felől induló, és Kanadával közösen építendő Keystone XL, a másik az amerikai szövetségi államokon végighúzódó Dakota. A rendeletek aláírása után újságíróknak leszögezte: a Keystone XL-re vonatkozó államközi megállapodás-tervezet néhány elemét újra kell tárgyalni, s ha a módosításokba a kanadaiak beleegyeznek, akkor megépítik. Donald Trump hangsúlyozta, 28 ezer új munkahelyet teremt a nagyszabású építkezés. A Dakotáról leszögezte: ennek a szerződéses feltételeit az érintett amerikai szerveknek és cégeknek egymás között kell majd áttekinteniük.

Mindkét olajvezeték megépítése hosszú idő óta viták kereszttüzében áll. A csaknem 1900 kilométer hosszan húzódó, magánvállalkozásban építendő Keystone XL a kanadai Albertából szállítaná az olajat Nebraskába, ahol csatlakozna egy már meglévő olajvezetékhez. Az erről szóló megállapodást még George W. Bush elnök írta alá, de 2015-ben Obama elnök elvetette a tervet. A Keystone XL-t környezetvédők korábban azért kifogásolták, mert a vezeték különösen szennyezett kőolajat szállítana a kanadai Alberta államból. A szakértők egy része szerint szerfölött veszélyes lehet ilyen típusú kőolajat szállítani Nebraska állam mezőgazdasági területein át.

A Dakota teljes egészében amerikai területen épülne, Észak-Dakotából indulva Dél-Dakotán és Iowán keresztül Illinois államig érne. A 3,8 milliárd dolláros beruházás csaknem végig magánterületen épül, ám a Dakotában élő sziú indiánok és az őket támogató környezetvédők amiatt tiltakoznak, hogy temetőik és kulturális örökségük egyes részei az építkezés áldozatává válhatnak. Komoly kifogásuk az is, hogy a vezeték áthalad a Missourin, ami a folyó alsó szakaszának a tisztaságát, több millió ember biztonságot ivóvízellátását is veszélyezteti.

Az elnöki rendeletben rögzítette azt is, hogy a vezetékek építésekor amerikai munkásokat kell alkalmazni. Donald Trump arról is döntött, hogy kizárólag az Egyesült Államokban gyártott acélból készülhetnek az amerikai területen lefektetésre kerülő olajvezetékek. Az amerikai elnök azt mondta, hogy ez a döntés “sok embernek ad munkát az acéliparban”.

mti / piacesprofit.hu

Ajánlott tartalom

A Paks II. beruházás a legszigorúbb nemzetközi előírások szerint zajlik

A paksi atomerőmű bővítése, a Paks II. beruházás a legszigorúbb nemzetközi előírások betartása mellett zajlik - hangsúlyozta Hugyecz Attila, a Paks II. Zrt. nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője csütörtökön Szamarkandban, az Uzatom Expo 2024 Kiállítás - A nukleáris ipar nemzetközi lehetőségei címmel tartott nemzetközi konferencián.