Egy hét alatt 300 kilométert tett meg a PET Kupa jeladóval ellátott palackja a Tiszán

Egy hét alatt csaknem 300 kilométert tett meg a Tiszán a PET Kupa egyik jeladóval ellátott palackja, hasznos adatokat szolgáltatatva a folyón úszó hulladék útjának kutatásához és a folyótisztító akció sikeréhez – közölte a kezdeményezés szervezője az MTI-vel.

Mint a közleményében olvasható, a Tiszai PET Kupa az ártéri hulladék összegyűjtésén, szelektálásán és feldolgozásán túl a folyami műanyag szennyezés kutatására is kiemelt figyelmet fordít. A jeladóval ellátott palackok útjának követésétől azt várják a kezdeményezők, hogy választ kapnak arra, hogy mekkora sebességgel haladnak a palackok az áradó folyókon, mekkora távolságot tesznek meg adott idő alatt, és, hogy hol, miért és mennyi ideig akadnak el. “Ha ismerjük a szennyezés viselkedését, a folyótisztító akcióknak is nagyobb esélye van a sikerre” – magyarázzák a közleményben. Az akció kezdeményezői január 7-én két helyszínen engedtek el GPS jeladóval ellátott palackot. Az elsőt Tivadarnál dobták az áradó Tisza fő sodorvonalába, míg a másikat Alsóbereckinél a Bodrogba. A palackokra erősített speciális jeladók GPS műholdas összeköttetéssel működnek.

A beszámoló szerint a bodrogi palack nem jutott messzire, napokat töltött Sárospatak alatt egy műanyag lerakatnál. Ezután továbbúszott, majd egy másik ártéri területen akadt el. “Ez fontos adat, hiszen a tavaly januári kísérlet során két másik jelölt palack is ugyanezen a folyószakaszon akadt meg. A Tiszta Tisza Térkép adatai megerősítik, hogy ezeken a helyeken az átlagosnál is súlyosabb az ártéri szennyeződés” – teszik hozzá. A tiszai jeladós palack egy nap alatt Tokajig jutott, két helyen hosszabban időzött (Tiszafüred fölött, majd az Abádszalóki-öböl bejáratánál), hogy aztán egy hét és körülbelül 300 kilométer megtétele után végül a Kiskörei Vízlépcsőnél torpanjon meg. “Az, hogy nem jutott át rajta, igazolja, hogy a duzzasztómű valódi védvonalként óvja a folyó alsó szakaszait a szennyezéstől. Az áradások alkalmával akár 600 köbméter feletti, körülbelül 6000 tonnányi hulladékot is képes feltartóztatni a Kiskörei Vízlépcső” – írják.

A felhalmozódó hulladékot a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) szakemberei minden évben hónapokon át tartó megfeszített munkával termelik ki és dolgozzák fel, a PET Kupa önkénteseinek bevonásával. Miután kifogták a tiszai palackot – amelynek útját minden érdeklődő folyamatosan követhetett a Hulladékmentes Tisza projekt oldalán – a vízlépcső déli, alvízi oldalán ismét útjára bocsátották, hogy újabb hasznos adatokat küldhessen a hulladék útjának kutatásához. “Világviszonylatban is jelentős eredmény, hogy ilyen hosszú távon sikerült nyomon követni a folyón mozgó műanyag szennyezés mozgását” – emelik ki.

A közlés szerint a PET Kupa folyami hulladék térképezése a Budapesti Műszaki Egyetemen folyó hidrológiai kutatást is kiegészíti. Az egyetem kutatói azt modellezik, hogy miként terjed a szennyezés. Az elméleti eredmények jól összevethetők a PET Kupa gyakorlati tapasztalataival, a jeladós palackok mozgásával. Ezáltal a jövőben jobban, hatékonyabban lehet követni a hulladék útját és validálni a modellezést. A kutatáshoz a Hulladékmentes Tisza projekt támogatója, a The Coca-Cola Foundation biztosítja az anyagi hátteret, ennek köszönhetően valósult meg a jeladó palackok technikai fejlesztése, tesztelése és nyomonkövetése – írják a tájékoztatóban.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.