Egy lépéssel közelebb a jövő hűtőgépéhez

Az első hűtőszekrények ammónia vagy kén-dioxid felhasználásával készültek, melyek szivárgása azonban rendkívül veszélyes volt. 1928-ban Thomas Midgley feltalálta a freont, egy színtelen, szagtalan, nem mérgező, nem gyúlékony gázt, amely egy sokkal biztonságosabb hűtőközeget jelentett, egyúttal elindítva a berendezések új generációját. Egészen 1974-ig, amikor bebizonyosodott, hogy a freon károsítja az ózonréteget, így más gázok használhatóságát kezdték el tesztelni. Az első zöld hűtőgépek 1992-ben jelentek meg, melyek nem tartalmaztak ózonkárosító gázokat és kedvezőbb energiafogyasztással működtek. Az ózonkárosító gázok használatát a hűtőberendezésekben később végleg betiltották, a mostani készülékek már környezetbarát hűtőanyagokat, például szénhidrogént alkalmaznak.
További technológiák kifejlesztése is megindult, ilyen a mágneses hűtő. A mágneses hűtőrendszer lényege a mágneses mező és a mágneses anyag találkozása, melynek következtében az anyag felmelegszik. Az anyagot ezután víz segítségével visszahűtik, a felesleges hőt eltávolítva, majd a mágneses mező kiiktatásával az anyag még tovább hűl. Ez utóbbi folyamatot próbálják a kutatók többféleképp felhasználni.

Laboratóriumi körülmények között már működőképes a készülék, az ideális anyagot a háztartási berendezésekhez azonban még nem sikerült megtalálni, ám egy lépéssel közelebb kerültek a megoldáshoz. Az Imperial College London kutatói publikálták, hogy a megoldás a használt ötvözetek kristályszerkezetében rejlik. Ennek ismeretében már sokkal könnyebb lesz az ideális anyag kidolgozása.